Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ribi András: A fehérvári káptalan és keresztes konvent országos hatáskörű hiteleshelyi eljárásai a gyakorlatban
RIBI ANDRÁS 331 Veszprém). A parancsot 1492. május 8-tól kezdve hajtotta végre a keresztes konvent ugyanannyi királyi ember közbejöttével, maga az oklevél pedig az eljárás harminchatodik napján, vagyis június 12-én kelt.84 A korabeli viszonyok között ezek szerint egy bő hónap elég volt ahhoz, hogy Rózsás László vicepreceptor gyakorlatilag végigjárja az egész Dunántúlt – csak a Pozsega–Pozsony távolság légvonalban mintegy 400 kilométer –, de ahhoz már bizonyosan nem, hogy minden egyes birtoknál megálljanak. Ugyanakkor a tizenegy, megyéjével együtt megnevezett királyi ember és az oklevélben megjegyzés nélkül felsorolt hetvenegy szomszéd arra utal, hogy valamennyi megyében járhattak; a három várnál biztosan, illetve mindenhol az uradalmi központokban. Néhány oklevél ezt a feltételezést ‒ úgy tűnik ‒ igazolja is. Garai Miklós nádor és neje 1425-ben kapta meg a Sopron megyei Lánzsér várát és tartozékait. Bár az oklevél szerint további tizenhét birtokba és vámok jövedelmébe is be kellett vezetni a házaspárt, a szövegből világosan kiderül, hogy magára az iktatásra a várnál került sor május 10-én a fehérvári káptalan jóvoltából.85 Ugyanerre utal Hunyadi János Bereg megyei szerzeménye 1445-ből, amikor Munkács várát és tartozékait, valamint Bereg, Lampertháza és Vári mezővárosokat kapta meg a későbbi kormányzó.86 Ugyan itt is rengeteg tartozék szerepel a szövegben, valójában csak a várnál (augusztus 5.) és a három oppidum nál járt (augusztus 8., 11. és 14.) a káptalan kiküldötte és a nádori ember.87 Természetesen a fehérvári konvent részéről szin tén lehet hasonló, ám megfogalmazásában kicsit más jellegű jelentéssel találkozni. A már említett Rozgonyi Katalin-féle örökség ügyében Újlaki Lőrinc 1523. augusztus 13-án adott parancsot a kereszteseknek, hogy iktassák a három várat és azok hat megyében fekvő tartozékait. A relatio ezúttal is említi valamennyi possessió t, de a szomszédok felsorolásának módja arra utal, csak néhány helyen jártak a hiteleshelyi kiküldöttek. A „pro parte prescriptorum castrorum et pertinentiarum eorundem” („a korábban említett várak és tartozékaik részéről”) vagy hasonló formulával zárt részek tizenhét személyt említenek Csicsva, illetve Monyorós várak és Varannó mezőváros, hat nevet Cserép vár, végezetül nyolc, illetve három nevet Rozgony és Tura oppidumok kapcsán; tehát csak ezeket a helyeket keresték fel az eljárók. 88 Az országos hatáskörű eljárásokat korábban megkezdő fehérvári káptalan esetében további furcsaságok is megfigyelhetők. Eleinte a több megyét érintő birtokba vezetések során többször előfordult, hogy nem egy oklevelet állítottak ki, hanem 84 1492. jún. 12. (Héderváry I. 475–479.) 85 1425. máj. 17. (ZsO XII. 527. sz.) 86 A birtokok megszerzéséről lásd Engel Pál: A váradi béke és a szegedi eskü. Adalékok az 1444. év eseménytörténetéhez. In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva – Fügedi Erik – Maksay Ferenc. Bp. 1984. 77–96. 87 1445. szept. 18. (DL 37 602.) 88 1523. szept. 12. (Bátori 333–336.)
