Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ribi András: A fehérvári káptalan és keresztes konvent országos hatáskörű hiteleshelyi eljárásai a gyakorlatban
A FEHÉRVÁRI KÁPTALAN ÉS KERESZTES KONVENT ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ HITELESHELYI ELJÁRÁSAI 332 – hiába tartozott egyetlen hosszú parancslevél az ügyhöz – megyénként foglalták írásba az iktatásokat, holott a hiteleshelyi kiküldött személyéből és az oklevelekben szereplő dátumokból egyértelműen látszik, hogy magának a jogi cselekményeknek a végrehajtása egyidőben történt. Bár a kedvezményezett számára nyilvánvalóan sokkal drágább volt megyényi privilégiumot kiállíttatni – a későbbiekben ez volt az országos hatáskörű hiteleshelyek igénybe vételének legfőbb motivációja89 –, egyfelől az ügymenet így is egyszerűsödött, másfelől pedig úgy tűnik, a korai periódusban még nem alakult ki annak gyakorlata, hogy több megyéhez tartozó birtokügyeket és több királyi emberrel végbemenő eljárás-szakaszokat bele lehetne foglalni egyetlen jelentésbe is. Például Zsigmond király ugyanazon, 1433. szeptember 18-án Ferrarában kelt parancsára vonatkozóan két jelentést is ismerünk. Eszerint a káptalannak iktatnia kellett Hédervári Lőrinc lovászmester számára a Győr megyei Gönyű várát és annak Komárom, Vas és Veszprém megyében lévő tartozékait. A november 3-ai jelentés szerint Lázár kanonok Bánkházi Szőke György királyi ember társaságában csak a Veszprém megyei Szentmiklós birtokra szállt ki,90 egy héttel később pedig arról értesülünk, hogy ugyanő Csákányi Nagy Imre királyi emberrel a Vas megyei Molnaszecsődöt iktatta.91 Nyilvánvalóan a Komárom és Győr megyei birtokokról is születtek hasonló jelentések, de azok nem maradtak fenn. Nem úgy a Rozgonyiak számára 1438-ban juttatott adomány esetében: az április 4-én kelt, három megyében fekvő birtokokat felsoroló parancsra különböző királyi emberek társaságában április 8-án Pest, két nappal később Nógrád, április 16-án pedig Heves megyében iktatott Zalai Pál kanonok. 92 Az országos hatáskörű eljárások sorát később kezdő fehérvári keresztes konvent esetében ilyen ügyekkel egyáltalán nem lehet már találkozni: egyetlen parancsra mindig egyetlen jelentéssel válaszoltak, függetlenül a parancsba foglalt közigazgatási egységek számától. A parancs fontosságát a végrehajtás terén illusztrálja Beriszló János Pozsega megyei birtokainak a szokatlan esete 1484 elején. A konvent részéről Mátyás (III.) crucifer szállt ki, akihez az ötnapos eljárás mindegyik napján másik királyi ember csatlakozott: január 18-án Szalátnoki Hobedanovc György, január 19-én Bercsényi Gergely, január 20-án Hoberdanach Miklós, január 21-én Zerlici Pál, végül január 22-én Egyedovci Ztharyakfy Bertalan. Természetesen mindez nem véletlen: a parancs is öt részletben érkezett, igaz, mindegyiket 1483. december 2-án adta ki Ország Mihály nádor. 93 89 Lásd Ribi A.: Miért működött i. m. 89. Vö. Eckhart F.: Hiteleshelyek i. m. 71–72. 90 1433. nov. 3. (DL 88 076.) 91 1433. nov. 10. (Héderváry I. 177–178.) 92 1438. máj. 5. (DL 13 172.), 1438. máj. 11. (DL 13 173.), 1438. máj. 19. (DL 56 775.) 93 1484. febr. 2. (DL 33 493.), 1484. febr. 4. (DL 18 888.), 1484. febr. 4. (DL 34 315.), 1484. febr. 4. (DL 36 796.), 1484. febr. 6. (DL 33 393.)
