Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ribi András: A fehérvári káptalan és keresztes konvent országos hatáskörű hiteleshelyi eljárásai a gyakorlatban
RIBI ANDRÁS 325 A fenti adatsorok szerint összesen 10, illetve 38 esetben volt szükség két vagy több királyi emberre, és kétszer megyei esküdtre.54 A Jagelló-kortól kezdve az oklevelek jelentős részében a fehérvári keresztes konvent megnevezte, hogy mely megyében kivel ment a hiteleshelyi kiküldött,55 korábban viszont egyszerűen csak felsorolták a királyi embereket, és legfeljebb a nevükből vagy az eljárás menetéből lehet származási helyükre következtetni.56 Némileg meglepő viszont, hogy a parancslevelekben soha nincs szó arról, mely királyi emberek mely megyéhez tartoztak; a megszokott módon sorolták fel őket, így a hiteleshely kizárólag onnan tudhatta, melyik megyében kit kell keresni, hogy a felperes vagy kedvezményezett bemutatta egymásnak a kiküldetésbe indulókat. Bizonyos alkalmakkor persze ennek az elképzelésnek az életszerű megvalósítása is gondot okozhatott, de az erre utaló esetek inkább szélsőségként, semmint példaként említhetők. 57 A hiteleshelyi kiküldöttek – országos hatáskör és a személyzet összefüggései Ahhoz, hogy a fehérvári káptalan és a keresztes konvent országos hatáskörű hiteleshelyként tartósan működni tudjon, nemcsak az elsődleges szerepet játszó szerencsés politikai széljárásra és jó vezetőkre volt szükség, hanem számos olyan agilis, jó tájékozódó képességgel rendelkező és könnyen mobilizálható kanonokra és crucifer re, 58 akik 54 Utóbbiakra lásd 1487. ápr. 19. (DF 265 192.), 1490. febr. 26. (DL 19 623.) 55 34 esetből 25 alkalommal így említi a szöveg a királyi embereket. Ellenpéldák: 1506. márc. 23. után (DF 209 882.), 1509. febr. 9. (DL 72 261.), 1509. szept. 10. (DL 73 178.), 1510. jan. 8. (DL 21 980.), 1511. júl. 23. (DL 22 110.), 1511. júl. 23. (DL 22 152.), 1511. júl. 25. (DL 22 810.), 1512. febr. 4. (DF 276 671.), 1525. jún. 24. (DL 86 448.). A fehérvári káptalan ekkoriban már csak nagyon korlátozott mértékben folytatott országos hatáskörű hiteleshelyi tevékenységet; ha több megyét érintett az ügy, kúriai kiküldöttel jártak el: 1494. aug. 18. (DF 208 535.), 1496. jún. 4. (DL 20 314.) 56 A Jagelló-kor előtt mindössze egyszer nevezték meg a királyi emberek megyéjét a konvent okleveleiben: 1482. máj. 19. (DL 59 684.) 57 1491-ben Hédervári Miklós 11 megyére kiterjedő birtokadományt kapott II. Ulászló királytól. A birtokok iktatásakor a fehérvári keresztes konvent emberét megyéről megyére járva ugyanennyi királyi ember kísérte, a parancslevélben pedig 28 személyt tüntettek fel szóba jöhető világi személyként. Hédervári minden bizonnyal sok embert ismert a Dunántúlon, de nehéz elképzelni, hogy 11 különböző megyében is személyes kapcsolatban lett volna olyan nemesekkel, akik vállalták, hogy közreműködnek az introductiónál. Ilyen esetekben minden bizonnyal familiárisokat bíztak meg a hiteleshelyi kiküldött kalauzolásával. – 1492. jún. 12. (A Héderváry-család oklevéltára I–II. Szerk. Radvánszky Béla – Závodszky Levente. Bp. 1909–1922. [A továbbiakban: Héderváry] I. 475–479.) 58 A káptalan és a konvent személyi állományáról a késő középkorra vonatkozóan lásd Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában: a budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 12.) Bp. 1994.; Ribi András: A fehérvári káptalan archontológiája (1301–1457). Turul 91. (2018) 132–154.; Zsolt Hunyadi : The Hospital lers in the Medieval Kingdom of Hungary c. 1150–1387. (CEU Medievalia 13.) Bp. 2010. 102–112.; Ribi András: Karrier, tisztségek, létszám – a fehérvári keresztes konvent személyi összetétele
