Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ribi András: A fehérvári káptalan és keresztes konvent országos hatáskörű hiteleshelyi eljárásai a gyakorlatban
A FEHÉRVÁRI KÁPTALAN ÉS KERESZTES KONVENT ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ HITELESHELYI ELJÁRÁSAI 320 további dátumok szerepelnének a szövegben, a privilégium datatió ja csak annyit árul el, hogy az oklevél a birtokba vezetés utolsó napjának tizenhetedik napján kelt. 25 Az azonban látszik, hogy még nagy távolságok megtétele esetén is sikerülhetett a parancs keltéhez képest bő egy hónapon belül kiállítani a jelentést: például a már többször említett Borsod megyei vizsgálat kapcsán 1462. február 10-én kelt Mátyás király parancsa, a fehérvári konvent relatió ja pedig február 27-re datáló dik.26 Hasonlóképpen gyors lefolyású ügy volt a Maróti László aradi ispán bevezeté se Világosvár és tartozékai birtokába: az 1441. február 3-án kelt parancsot követően már február 22-én Arad és Zaránd megyében volt a királyi ember és a fehérvári káptalan hiteleshelyi kiküldöttje, maga a jelentés pedig március 13-án megszületett. 27 Ugyanakkor csak a parancs és a jelentés dátumának összevetése csalóka is lehet: Mátyás 1481. július 29-én kelt parancsára – amelyben elrendelte, hogy Ország Mihályt és Losonci Lászlót vezessék be Szécsény, Somoskő, Hollókő, Tapolcsány váraiba, Gyöngyös mezővárosba és ezek tartozékaiba –, csupán a következő év május 19-e után született meg a privilégium formájában kiállított jelentés a keresztes konventben. Ettől függetlenül nem szabad azt gondolnunk, hogy a négy megyét érintő birtokadomány esetében tíz hónapig tartott volna az eljárás: az oklevél tanúsága szerint csak 1482. április 30-tól voltak a helyszínen a kiküldöttek, ami ismét viszonylag gyors eljárást feltételez, melyet minden bizonnyal alapos tervezés előzött meg.28 Hasonló esetnek lehetünk tanúi a fehérvári káptalan Bereg, Bihar és Szatmár megyei birtokokat érintő eljárásánál, amikor Upori László számára iktattak: a király parancsa 1468. szeptember 14-én kelt, de csak a következő év május 18-án, illetve 30-án szállt ki a hiteleshely, maga az oklevél pedig június 14-én született meg. 29 Persze lassabb lefolyású ügyeket is lehet találni, mint amilyen például 1478-ban a Garai–Szécsi birtokfelosztás ügye a fehérvári káptalan részéről. Ez csaknem egy éven át – igaz, több részletben – húzódott. Ország Mihály nádor 1477. december 1-jén kelt parancsát követően a Veszprém megyei Somlyó várát és tartozékait januárban, a szintén veszprémi Cseszneket áprilisban, a tolnai Simontornyát, a valkói Garát és Vicsadalt májusban, a szintén valkói Szentlőrincet, a szerémi Csörögöt, valamint Bács és Csongrád megyei birtokokat júniusban, a pozsegai falvakat és a baranyai Siklós uradalmát pedig júliusban mérték fel, majd még különböző Temes megyei birtokrészekhez októberben is kiszálltak. A nádori emberek rendre különböztek, 25 1524. jún. 16. után (DL 24 790.) 26 1462. febr. 27. (DF 210 044.). – A jelentések dátuma megegyezik azzal a nappal, amikor a kiküldöttek ténylegesen megtették a jelentésüket a hiteleshely előtt, vagyis ekkor érkeztek vissza az eljárásról. Lásd Eckhart F.: Hiteleshelyek i. m. 84. 27 1441. márc. 13. (DL 71 965.) 28 1482. máj. 19. után (DL 59 684.) 29 1469. jún. 14. (DL 16 768.)
