Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ribi András: A fehérvári káptalan és keresztes konvent országos hatáskörű hiteleshelyi eljárásai a gyakorlatban
A FEHÉRVÁRI KÁPTALAN ÉS KERESZTES KONVENT ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ HITELESHELYI ELJÁRÁSAI 318 egyházi intézmény volt a felperes, így ezeket nem is feltétlenül szükséges országos hatáskörű eljárásnak minősítenünk. Néhány esetet szükséges még kiemelni: 1462 elején a konvent a távoli Borsod megyében a három országos hatáskörű hiteleshely, a budai és a fehérvári káptalan, illetve a fehérvári konvent együtt vizsgálódott, továbbá az 1493-ban Pozsony megyében lefolytatott konventi vizsgálat során sem a helyi káptalan, hanem a budai működött még közre. Előbbi esetben erre talán az egyébként illetékes egri káptalan érintettsége miatt volt szükség. Amennyiben a keresztes konvent kapcsán a parancslevelek kelte alapján böngészünk az oklevelek online adatbázisában, érdekes jelenségre bukkanunk. Az alábbi három esetben mintha birtokba vezetésről is találnánk „párhuzamos jelentőt”: felületesen szemlélve az eseményeket úgy tűnik, 1471-ben a győri káptalannal közösen iktatták a Trencsén, illetve Pozsony megyei Bolondóc és Trencsén várát Alsólendvai Bánfi Pálnak,19 két évtizeddel később a budai káptalan közreműködésével történt meg a zólyomi, illetve barsi Lipcse és Saskő iktatása Nagylucsei Orbán egri püspök részére,20 1525-ben pedig a vasvári káptalannal együtt vezették be Battyányi Ferencet a vasi Németújvár birtokába.21 A szokatlan eljárásokkal kapcsolatban közös, hogy mindhárom alkalommal Fehérvártól távol lévő várak iktatásáról volt szó, a kedvezményezettek pedig olyan előkelő személyek voltak, akikkel – talán a nagyobb bizonyosság kedvéért – az udvar szívesen tehetett kivételt. Ráadásul két esetben egyértelműen a „párhuzamosan jelentő” hiteleshely feküdt földrajzilag közelebb a birtokokhoz, vagyis elképzelhető lenne, hogy a helyiek segítették is a keresztes konventi kiküldött munkáját. Azonban ha alaposabban elmélyülünk az oklevelek szövegeiben, megállapítható, hogy csak részben van szó ugyanarról az eljárási technikáról, mint amit a vizsgálatok kapcsán már jól ismer a szakirodalom. Az 1471. évi, a konvent országos hatáskörének szempontjából meglehetősen korai esetben22 a fehérvá ri és a győri hiteleshelyhez intézett parancslevelek szövege lényegében megegyezik, ám kúriai kiküldöttként már különböző személy tartott a győri káptalannal, ráadásul az eljárás kezdete is eltérő: a fehérváriak augusztus 12-én, a győriek augusztus 20-án szálltak ki. Az érintett birtokrészek és a felsorolt szomszédok azonosak voltak, ám a két hiteleshely nem működött együtt.23 1491-ben is szinte megegyező szövegű 19 1471. aug. 31. (DL 282 980.) – A győri káptalan kiadványa: DF 249 327. 20 1491. aug. 5. (DL 105 050.) – A budai káptalan kiadványa: DL 30 862. 21 1525. jún. 22. (DL 101 592.) – A vasvári káptalanhoz intézett, azonos szövegű parancslevél: DF 286 397. 22 Ribi A.: Miért működött i. m. 88. 23 Fontos, hogy 1473-ban Mátyás a győri káptalan jelentését írta át az eset kapcsán, nem pedig az országos hatáskörű fehérvári keresztes konventét. Ez talán azért alakult így, mert akkoriban még nem szilárdult meg a keresztesek bővített hatásköre, így a kérelmező számára „hitelesebbnek” tűnt egy olyan oklevél, amely a földrajzilag illetékes hiteleshely irodájában született meg. – 1473. dec. 10. (DL 107 712.)
