Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Krász Lilla: A női kommunikáció struktúrái a bábaság intézményének 18. századi átalakulásában. Vádaskodás és ellenállás, meggyőzés és együttműködés
KRÁSZ LILLA 303 járandóság) tud számukra a vármegye biztosítani. A fakultáson e kérelmek nyomán indulhatott meg az egyezkedés a végzett bábákkal. Így tehát mindkét fél – szinte szerződésszerűen – pontosan tudhatta, ki mit nyújt, ki mit vár el. 25 A bába szolgálatait igénybevevő közösségben nem az egyetemen vagy az orvos előtt letett vizsga számított, sokkal inkább a bizalom, a bába sokéves sikeres praxisa, ismertsége, közösségi beágyazottsága. Szép, néha megható példákat találunk a közösség kollektív kiállására egy-egy bába mellett. 1784-ben Temesvár polgárai Katharina Kollerin, a temesvári kamarai adminisztráció által alkalmazott bába ügyében, a városi magisztrátusnak címzett beadványukban arra kérik a város vezetését, hogy a város gondoskodjék szeretett és nagyra becsült bábájuk megélhetéséről. A levelet 36 temesvári kézműves és kereskedő polgár írta alá. Koller asszony magas kora miatt már nem vállalkozik szülések levezetésére, és így a kamarától nem kap fizetést. Munkáját azonban egész életében nagy odaadással és mindenki megelégedésére végezte, ezért feltétlenül megérdemli, hogy a város törődjék vele. 26 A gyakorlat kontrollja: bábák a lokális közösség, a világi és egyházi törvénykezés hálójában Végül álljon itt egy utolsó esettanulmány, amely modellértékű: életképszerű betekintést nyújt egy faluközösség szüléssel, bábák alkalmazásával kapcsolatos konfliktushelyzetébe. A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára őrzi azt a peres iratanyagot, amely a modern korszak határán egy falusi közösség mindennapjait és az ott működő bábák életét, nehézségeit mutatja be. A per nem szokványos. Az akták között hiába keresünk tanúvallomásokat, vádiratot, felperest és alperest, kemény ítéletet. A négy levélből, egy jegyzőkönyvből, két szakértői véleményből, ítéletet tartalmazó utasításból valamint egy jelentésből álló anyag ugyan nem teljes, de maga a történet mozaikszerűen mégis összerakható. Az események 1786-ban a Pest vármegyei, nagyrészt reformátusok lakta Alsónémedi községben játszódnak. 27 25 Somogy vármegye fizikusa 1788-ban előírta, hogy a megye kaposi, igali járásaiban alkalmazandó bábának németül és magyarul kell tudnia, a kanizsai és szigeti járásokban pedig a német és a magyar mellett horvátul is: MNL OL C 66 123. cs. 2. kf. (13. p. )/1788. Ugyanígy Johannes Weiss, Zemplén vármegye orvosdoktora 1790-ben a fakultáshoz írott kérelmében rögzíti, hogy a megye tokaji, gálszécsi járásaiban alkalmazandó okleveles bábáknak magyarul és szlovákul kell tudniuk, a göregini és sztropkói járásokban pedig az említett nyelveken kívül oroszul is: MNL OL C 66 134. cs. 16. kf. (1. p.)/1790. 26 A beadvány szövegét, az aláíró temesvári polgárok nevével lásd MNL OL C 66 85. cs. 1. kf. (150. p.)/1785. 27 Alsónémedi az 1828. évi összeírások szerint 2380 lelkes falu. A felekezeti megoszlást tekintve az összeírás idején: 850 katolikus és 1530 református lakosa volt a falunak. Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára. Mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik I‒II.
