Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Krász Lilla: A női kommunikáció struktúrái a bábaság intézményének 18. századi átalakulásában. Vádaskodás és ellenállás, meggyőzés és együttműködés
A NŐI KOMMUNIKÁCIÓ STRUKTÚRÁI A BÁBASÁG INTÉZMÉNYÉNEK 18. SZÁZADI ÁTALAKULÁSÁBAN 300 Az engedmények és megértés mellett akad azonban példa fegyelmező retorziókra is. 1786-ban Mariana Kassovich, Károlyvárosban működő bábát egy helytartótanácsi leirat előírásaira hivatkozva a vármegyei főorvos testi büntetés terhe mellett eltiltotta a praktizálástól mindaddig, amíg nem tesz eleget egyetemi vizsgakötelezettségeinek. A közbeeső időre az orvos a helyi patikust bízta meg a szülő nők körüli teendők ellátásával.16 1787-ben a Máramaros vármegyében tevékenykedő négy, egyetemi vizsgával nem rendelkező bábát pedig egyenesen a vármegyei főorvos bocsátotta el. 17 Az említett problémát több helyen úgy oldották meg, hogy az előírásszerű egyetemi vizsgával nem rendelkező, a város bábájának pozíciójában működő asszonyokat az okleveles bába melletti kisegítővé (Helferinnen ) degradálták, megvonva tőlük az évi hivatalosan rögzített fizetést. E gyakorlattal összefüggésben egy elkeseredett asszonysorsot példáz Magdalena Binderin, Győr vármegyei bába esete 1787-ből. A vármegyei vezetéshez intézett panaszos, de szolid hangvételű leveléből kiderül, hogy kereskedő férje elhagyta, három gyermekével magára maradt. A nő előbb kétkezi munkájával próbálta fenntartani magát és gyermekeit, majd elkezdett bábáskodni. Fél év alatt – anyagi áldozatokat is hozva – elsajátította a szülés levezetésének fortélyait. Ezt követően Andriolin vármegyei okleveles bába mellett hat hétig segédkezett és szerzett gyakorlati ismereteket, majd Pythner Gábor (?–?) vármegyei főorvosnál jelentkezett vizsgára. Az orvos azzal utasította el az agilis asszonyt, hogy a normáliák értelmében a városokban csak okleveles bába praktizálhat. Mivel Binderin asszony immáron két és fél éve semmiféle anyagi támogatást nem kapott a férjétől, nem tehette meg, hogy Pestre utazzon és gyermekeit magukra hagyja. Kétségbeesett levelében az asszony a vármegyétől várt megnyugtató megoldást nehéz helyzetének megoldására. Hogy Magdalena Binderin sorsa rendeződött-e, és ha igen, hogyan, nem derül ki a rendelkezésünkre álló iratokból. 18 A városi bábák egyetemi vizsgára küldésében egyrészt a pénzügyi nehézségek, másrészt a nyelvi problémák jelentettek komoly akadályt. 1785-ben négy késmárki bábaasszony tiltakozott a városi magisztrátusnál az egyetemi vizsga letétele ellen anyagi okokra hivatkozva: sem az útiköltséget, sem az egyéb kiadásokat (szállás, vizsgadíj) önerőből nem tudják előteremteni. Ultimátumszerű javaslatuk így hangzik: a város vagy fedezi minden vizsgával járó költségüket, vagy megelégszik a magisztrátus azzal, hogy a vármegyei orvosnál tesznek vizsgát. 19 (133. p.)/1783–84. 1786-ban négy pécsi bába kérelmét továbbította a vármegyei főorvos a Helytartótanácshoz, akik a Pestre utazás igen magas – számukra kifizethetetlen – összegére hivatkoztak. Lásd MNL OL C 66 103. cs. 79. kf. (176. p.)/1785–86. 16 MNL OL C 66 103. cs. 79. kf. (168. p.)/1785–86. 17 MNL OL C 66 121. cs. 53. kf. (302. p.)/1787. 18 MNL OL C 66 113. cs. 6. kf. (81. p.)/1787. 19 MNL OL C 66 79. cs. 22. kf. (141. p.)/1783–84.
