Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Krász Lilla: A női kommunikáció struktúrái a bábaság intézményének 18. századi átalakulásában. Vádaskodás és ellenállás, meggyőzés és együttműködés
A NŐI KOMMUNIKÁCIÓ STRUKTÚRÁI A BÁBASÁG INTÉZMÉNYÉNEK 18. SZÁZADI ÁTALAKULÁSÁBAN 296 vizsgakötelezettségeire vonatkozó rendeleteknek, mivel „ebben a városban öt, vizsgával nem rendelkező, buta nő szabadon gyakorolhatja a bábamesterséget”. Niklausin asszony úgy érezte, hogy a város polgársága összeesküdött ellene, a legtöbb polgár ugyanis megtiltotta asszonyainak, hogy őt hívják a szülésekhez, és inkább ragaszkodtak a tudatlan bábákhoz. Ezért azt fontolgatta, hogy visszamegy Pozsonyba, vagy áthelyezését kéri Debrecenbe, ahol tudomása szerint megüresedett egy bábaállás. Klobusiczky a levelet rögtön továbbította a Helytartótanácshoz. Niklausin bába a kérelméhez csatolt kísérőlevelében a helyi bírót, Szentmiklósyt vádolta. Szerinte ő a felelős azért, hogy a város – kijátszva az uralkodói rendeleteket – engedélyezi az öt, vizsgával nem rendelkező, nem-hivatalos bába működését. A Helytartótanács ezek után utasította a vármegyét, hogy vizsgálja ki az ügyet. A vármegye a főorvost, Jacob Engelt bízta meg a feladattal, aki rögtön Iglóra utazott, és néhány héttel később részletes jelentést tett a felettes hatóságnak. Ebből kiderült, mi az oka a polgárok bizalmatlanságának Niklausin bábával szemben: 1. Haszonleső, csak a gazdagabbakkal foglalkozik, a szegényeket nem látja el rendesen. 2. Arrogáns és viszályokat szító – az öt, vizsgával nem rendelkező asszonyt a szüléseknél segéderőként kihasználja és elvárja, hogy cenzust szedjenek számára a kliensektől, ha ezt nem teszik meg neki, akkor durván elkergeti őket. 3. Egy egész hónapot távol volt hivatalától és nem foglalkozott a szülő nőkkel. Engel doktor megállapítja, hogy az öt, tapasztalati úton tevékenykedő bába eddigi munkájából még semmiféle baj nem származott. A bölcs orvos a konfliktus megoldását abban látta, hogy az öt asszonyt – eleget téve az uralkodói normáliák szabta formális követelményeknek – oktatásban kell részesíteni, hiszen egyetlen vizsgázott bába képtelen egy akkora várost, mint Igló ellátni. Niklausin bábát pedig figyelmeztette, hogy a jövőben viselkedjék megfelelően. A bábakurzus megszervezésével Samuel Hambach orvoskollégáját bízta meg. A vármegye ezek után jelentést tett a Helytartótanácsnak, amelyben elhatárolta magát Klobusiczkytől, aki „nyugtalan emberek nyugtalan feltevéseivel azonosul és munkájával csak kárt okoz a megyének”. Három hónappal később Jacob Engel, a szorgalmas orvos ismét referált a vármegyei alispánnak. A főszolgabíróból, a helyi bíróból és Hambach doktorból álló bizottság az ő elnökletével levizsgáztatta az öt nőt, de közülük egyik sem felelt meg. Ennek oka, hogy Hambach nem tett eleget ígéretének és nem oktatta rendesen a bábákat. Engel ekkor elhatározta, hogy maga veszi kézbe a bábák oktatását július–augusztusban, amikor a szokványosnál kevesebb saját beteget kellett ellátnia. A nyilvános előadások színhelyéül Lőcsét jelölte meg, ahová az iglói asszonyokon kívül a vármegye minden városától még további két-három alkalmas jelöltet kért. A jelek szerint a konfliktus végül békésen megoldódott. Az üggyel kapcsolatos utolsó irat ugyanis arról számol be, hogy az öt
