Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata
VÁRKONYI GÁBOR 257 Thököly politikai karrierje azonban viharos gyorsasággal bontakozott ki, az Erdélyi Fejedelemség az ő számára csak ideig-óráig volt megfelelő háttér. Magyarországi ambíciói sokkal nagyobb távlatokkal kecsegtették, ahogy vagyonának legnagyobb része is Észak-Magyarországhoz kötötte.21 Feltehetőleg mindennek nagy szerepe volt abban, hogy a Teleki Annával kötendő házasság már nem felelt meg neki, sőt inkább korlátok közé szorította volna az Erdélyt kormányzó kancellárral való rokonság. Thököly és Teleki kapcsolata a kezdeti atyai viszony után megromlott, amiben a korábbi házassági megállapodás felmondásának is minden bizonnyal szerepe volt. 22 Thököly számára a Zrínyi Ilonával való megállapodás sok szempontból is előnyös volt. Nemcsak a Zrínyi család rokonsága, de a Rákóczi-család politikai örökségének is a közelébe kerülhetett. A történeti kutatás bizonyosnak tartja, hogy Thököly első célpontja Rákóczi Julianna lehetett.23 Ez ellen a terv ellen kelt ki magából Báthory Zsófia, hiszen ezzel Thököly közvetlenül a Rákóczi-vagyon közelébe jutott volna, a politikai és felekezeti orientáció okozta konfliktusokról nem is beszélve. A tervet feltehetőleg Báthory Zsófia ellenállása, amely még halála után is kötelezte menyét, illetve Rákóczi Julianna életkora hiúsította meg, aki ekkor még nyolc éves volt. Azonban Thököly politikai ambícióit is ki kellett elégíteni. Zrínyi Ilona minden szempontból megfelelt Thököly elvárásainak, politikai kapcsolatrendszer, tekintélyes családi hagyomány és vagyon kapcsolódott még mindig a Zrínyi névhez. Nem tudjuk pontosan, mikor találkoztak először személyesen. 1679-ben már leveleztek Ilona kegyelmes parancsolatjátúl is, innét besietek magam is az ő nagysága udvarlására. Kegyelmedet kérem, mint kedves uramot, bátyámot, ha miben kivántatik, mint ilyen gyámoltalan állapatomban is, ne neheztelje hozzám jóakaratját mutatni, és engem igaz jóakaró szolgájának ismervén, parancsoljon, az miben tudok szolgálok kegyelmednek.” Teleki Mihály levelezése I–VIII. Szerk. Gergely Sámuel. Bp. 1910. V. 410. Thököly és Teleki Mihály kapcsolatához lásd még Gróf Thököly Imre gyermek- és ifjúkori levelei Teleki Mihályhoz. Közli Gergely Sámuel. Erdélyi Múzeum Új folyam 9. 31. (1914) 5. sz. 259–278. 21 Thököly politikai célkitűzéseinek elemzése meghaladja ennek a tanulmánynak a kereteit, de mindenképpen utalnunk kell itt rá, hiszen a Zrínyi Ilonával kötött házassága enélkül nem lenne értelmezhető. 22 Thököly és Teleki Anna tervezett házasságának elemzését lásd Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, 1657–1705. I–II. (Magyar Történeti Életrajzok) Bp. 1888. I. 203. Cserei Mihály történeti munkájában a következőképpen írt Thököly házassági terveiről: „(Thököly) nagy jószággal bíró ember volna és naponkint nevelkednék Erdélyben becsületi, a fejedelem lánya felöl lévén már akkor szó, hogy Thökölynek adnák feleségül, de az nemsokára meghala, s Kolosvárott temették el. Teleki [...] elsőben azon practicálódik, hogy a leányát, kit Apafi Miklósnak, azután Kemény Jánosnak adott vala feleségül, Thököly Imre venné el.” Cserei Mihály: Erdély históriája (1661–1711). S. a. r. Bánkúti Imre. Bp. 1983. 156. Meg kell jegyeznünk, hogy Cserei szubjektív, sok esetben a valóságot fiktív elemekkel keverő visszaemlékezéseit kritikával kell kezelni. 23 1680. február 7-én Báthory Zsófia a következő levélben inti menyét, hogy legyen óvatos Thököly házassági terveivel kapcsolatban: „Hála Istennek, hogy az gyermekek egészségben vadnak elég törődéssel hallom és olvasom az sok rendetlen hírt Julianka állapotja felől, az kegyelmed válasz tétele jó volna, de mások más választételt beszélnek, ahhoz képest írtam az előtt egy níhány nappal kegyelmednek, hogy rút dolog Juliankát árulni, úgy gondolom, az Isten lecsendesíti csakhamar az kurucokat, ezzel Istennek ajánlom Kegyelmedet. Költ Munkácson 7. februarii. (1680). Kegyelmednek szíbül jót kiván Báthori Sofia. Idézi R. Várkonyi Ágnes: A. fejedelem gyermekkora (1676–1688). 2. javított, bővített kiadás. Bp. 2002. 123., a házassági tervről itt: 125.
