Századok – 2019

2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata

HÁZASSÁG ÉS NYILVÁNOSSÁG A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON – A TÁRSADALMI TÉR VIZSGÁLATA 258

testvérének, Zrínyi Jánosnak a raboskodása ügyében. Egy feltehetőleg 1691-ben írt Zrínyi Ilona-levél alapján a kutatás feltételezi, hogy Thököly és Zrínyi Ilona már 1677-ben tervezhették a házasságot.24

Ezt azonban nagyon nehéz elfogadni, hiszen Zrínyi Ilona alig egyéves özvegyként, egyéves kisgyermekkel és még serdületlen kislánnyal nem valószínű, hogy a nála tizennégy évvel fiatalabb Thököly Imrével bármiféle kapcsolatban lehetett. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy Thököly – éppen az 1670-es évek végén – Teleki Annát jegyezte el. A házastársi hűséget erkölcsi kötelességként megélő Zrínyi Ilona nem léphetett kapcsolatba egy eljegyzett fiatalemberrel. Zrínyi Ilona még 1681 őszén is arról ír Aeneas Caprara kassai generálisnak, hogy Thököly üzenget (!) neki – pedig akkorra már túl voltak a személyes találkozáson –, hogy „ha meg nem hallgatom, Isten s Kegyelmes Urunk eő Fölsége és az egész keresztény világ előtt én tartozom adni számot.“25

A

fellelhető levelek, amelyek alapján Zrínyi Ilona és Thököly Imre kapcsolatának alakulását nyomon követhetjük, nem igazolják a feltehetőleg 1691-ben Kinskynek írt levél tartalmát, amelyben Thököly öt évnyi várakozásról ejt szót. Sőt, az 1681-es levél alapján megkockáztatom, inkább azt sejtjük, hogy Thököly igényeivel nyomás alatt tartotta Zrínyi Ilonát. Az 1682-ben megkötött házasság azonnal európai szenzáció lett, híre Angliáig is eljutott.26

Politika és magánérdek, értelem és érzelem kibogozhatatlanul szövődött össze ebben a házasságban. Zrínyi Ilona csak az uralkodó, I. Lipót engedélyével 24 „Thököly Imrének öt évig kellett reám várnia, s mégsem estünk kétségbe.“ Zrínyi Ilona levele Franz Ulrich Kinskynek, keltezés nélkül. Közli Takáts Sándor:

Zrínyi Ilona Bécsben. In: Uő:

Régi magyar nagy

asszonyok Vál., s. a. r. Réz Pál. H. n. [Bp.] 1982. 292. Takáts Sándor ezen tanulmánya először 1922-ben jelent meg a Régi idők, régi emberek című tanulmánygyűjteményében. Azóta többször is kiadták. Sajnálatos módon Takáts forrásait nem jegyzeteli, sokszor a dátumozást sem tartja fontosnak, ezért nem is közli azokat. Erre a levélre hivatkozva feltételezi R. Várkonyi Ágnes, hogy Thököly és Zrínyi Ilona kapcsolatának kezdetei 1677-re nyúlnak vissza. R. Várkonyi Á.:

Zrínyi Ilona

i. m.126. Itt kell azt is megjegyeznünk, hogy Franz Ulrich Kinsky cseh főkancellár, akit Takáts az előbb említett tanulmányában Zrínyi Ilona támogatójának tart, valójában hivatalból, a Titkos Konferencia tagjaként, a külügyekkel és az erdélyi ügyekkel megbízott tanácsosként tartotta a kapcsolatot Zrínyi Ilonával. Zrínyi Ilona kizárólag latinul és csak Kinskyn keresztül érintkezhetett az udvarral, valójában erős felügyelet alatt állt. Leveleit gyakorlatilag Kinsky ellenőrizte. Zrínyi Ilona ennek a felügyeletnek a tudatában fogalmazhatta leveleit. Minden szó, minden mondat egyszerre szólt az őt őrizet alatt tartó hatalomnak és a valóságos címzettnek. Kinsky erdélyi vonatkozásairól is lásd Jankovics József – Szörényi László:

Bethlen Miklós ismeretlen „nyílt levele“ Franz Ulrich Kinskyhez (1691). Irodalomtörténeti Közlemények 117. (2013) 692–721.

25 Idézi R. Várkonyi Ágnes:

A

fejedelem gyermekkora i. m. 149. 26 The Amours of Count Teckeli, and the Lady Aurora Veronica de Serini. Containing his first inducements to make war with the Emperour. Translated out of French. London 1686. Holdings Notes: General Refe rence Collection 1080.b.25. [Another copy.] Shelfmark(s): General Reference Collection 12511.de.24.(1.), General Reference Collection 1080.b.25. A kötet érdekessége, hogy Zrínyi Ilona nevét az ismeretlen szerző összecserélte húga, Zrínyi Veronika nevével. Mindemellett pontos információkkal rendelkezett a magyarországi eseményekről. A történetet Wesselényi Ferenc nádor működésével kezdi, aki az 1664-es vasvári békét ellenezve igyekezett annak megváltoztatására bírni a császári politikát. A könyvben valós és fiktív elemek keverednek, pl. Wesselényi nádor saját fiának, Wesselényi Lászlónak igyekezett megszerezni Zrínyi Péter leányának kezét. A valós történelmi szereplők végig saját szerepüknek megfelelően, de gyakran fiktív környezetben mozognak. A történetet fiktív levelek, majd szerelmeseknek szóló szimbolikus tanácsok egészítik ki.