Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata
HÁZASSÁG ÉS NYILVÁNOSSÁG A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON – A TÁRSADALMI TÉR VIZSGÁLATA 256 leánykérés.17 Ennek alapján Báthory Zsófia és II. Rákóczi György esetében nem beszélhetünk az eljegyzést megelőző szerelemről, hiszen a korszak erkölcsi értékrendje szerint még csak nem is találkozhattak egymással. A rendelkezésünkre álló források alapján annyit állapíthatunk meg, hogy ez a házasság a fejedelmi család előrelátó tervei szerint jött létre. A leánynézésre és az eljegyzés előkészítésére Prépostvári Zsigmondot kérték föl. Azt, hogy I. Rákóczi György már korábban is készült erre a házasságra, más is bizonyítja. 1637 körül feltehetőleg a fejedelem megrendelésére elkészült a „Báthory család elnyert és más szerzeményeinek levezetése” címmel ellátott feljegyzés. A terjedelmes dokumentum 1406-tól egészen 1637-ig veszi sorra a hajdani és a még meglevő Báthory birtokokat, uradalmakat és részbirtokokat, külön feltüntetve, hogy a megnevezett birtokok melyik vármegyében találhatóak. Ebből arra következtethetünk, hogy a fejedelmi család már az 1630-as évek második felében eldöntötte, hogy elsőszülött fiuk számára az utolsó Báthory lányok egyikét szerzi meg feleségül. 18 II. Rákóczi György esküvője nemcsak az erdélyi társadalom, hanem a közép-európai, valamint az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatban álló európai politikai nyilvánosság számára is elérhető dinasztikus térben zajlott. Ehhez hasonló Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága is. „Nagy lelkeken is erőt vesz a szerelem hatalma“ – írta II. Rákóczi Ferenc Vallomásaiban. 19 Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága egyértelműen politikai házasság volt. Nem ismerjük, hogy kiben, mikor és hol fogant meg ennek a házasságnak az ötlete. Thököly Imrének erdélyi menyasszonya volt, Teleki Anna, akivel már gyűrűt is váltottak. Thököly házassági terveit jelentősen befolyásolhatta politikai helyzete. Amikor 1670-ben menekülnie kellett Árva várából, és hetek alatt elveszítette magyarországi birtokait, kizárólag erdélyi vagyonára támaszkodhatott. Az erdélyi társadalomba való beilleszkedés mindennél fontosabb volt. Az alig tizennégy éves fiatalember számára Teleki Mihály leányának, Annának a keze az erdélyi családi kapcsolatok szorosabbra fűzését jelentette. Teleki Mihály támogatása nélkül 1670-ben Thököly reménytelen helyzetben lett volna. 20 17 Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae, azaz Erdélynek változása, 1736. Szerk. Tóth Gyula. Bp. 1987. 78–79. 18 Báthory Zsófia testvére Hedvig, aki korábban Luptovszki Szaniszló felesége volt, majd megözvegyülve apáca lett. 19 Idézi R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya“. Bp. 2008. 126. 20 Thököly Imre levele Teleki Mihálynak (1670. dec. 13.): „Mostani gyámoltalan állapatom miben légyen, akarám Kegyelmednek, édes Urambátyám, értésére adnom. Az idegen nemzet miatt idvözült szerelmes édes atyám Árva várában erős obsidio alatt lévén, ez jelen való deczember havának harmadik napján ez világbúl boldogul kimulék. Látván azért én is minden állapatomnak veszedelmes voltát, nem gondolván sem kevés világi javaimnak veszedelmivel, sem szerelmes atyámfiaitúl való távozásommal, semmi nélkül, csak életemet és lelkemet tarthassam meg, harmad magammal szaladtam ide az mi kegyelmes urunk ő nagysága szárnyai alá. Bizván azért az ő nagysága fejedelmi kegyelmességében s várván az ő nagysága
