Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata
VÁRKONYI GÁBOR 255 Mindebben rendkívül kifinomult módon használta fel a kor szimbólumrendszerét, és tudatosan alakította a fejedelmi esküvő nyilvánosság előtti megjelenését. 1640. május 7-én Rákóczi György és öccse, Zsigmond nyilvános vizsgával befejezték tanulmányaikat, majd szűk két hónap múlva, július 29-én Somlyón, a Báthoryak ősi birtokán megtartották György és Zsófia esküvőjét. Az eljegyzés pontos dátumát Szalárdi János krónikájából ismerjük: „és kézfogások is Somlyón die 29 Julii celebráltatott vala Báthory Zsófiával”.11 Szalárdi arról is tájékoztat, hogy az eljegyzés időpontjában Báthory Zsófia még túl fiatal volt a házasságra, és az esküvővel ezért kellett várni még csaknem három évet. Trauzner János királyi követ 1643-ban az esküvő után járt az erdélyi fejedelmi udvarban, jelentésében 15 évesnek mondta a fiatalasszonyt.12 Ez összecseng Szalárdi állításával, vagyis Báthory Zsófia az eljegyzésének időpontjában 11–12 éves lehetett. II. Rákóczi György ekkor már elmúlt 19 éves. Rendkívül óvatosan kell fogalmaznunk, ha az eljegyzés előtti szerelem lehetőségét fontolgatjuk. Szilágyi Sándor nyomán alakult ki a történetírásban az a vélemény, hogy a váradi kapitányságot elfoglaló Rákóczi György gyakori látogatásai és mulatozásai során ismerte meg és szeretett bele Báthory Zsófiába. „Várad jó hely volt, s az új kapitány dolgot s mulatságot eleget talált ott. Útját állta a határszéli rabló kalandoroknak, kergette az orvokat, s látogatásokat tett a szomszédoknál. E látogatások közül egynek komoly következményei lettek: Somlyón megismerkedett Báthory Zsófiával és megszerette.” 13 Várad és Somlyó valóban nincs messze egymástól, de II. Rákóczi György eljegyzés előtti somlyói látogatásának a távolságnál is nagyobb akadálya volt: a szokás íratlan törvényei. Csáky István Forgách Évával tervezett házassága majdnem meghiúsult, mert a fiatalember egyedül, a szülők tudta nélkül látogatta meg jövendőbelijét. „Az úrfi minden hír nélkül ide beállított, s a leányasszonnyal akart egyezkedni – mintha én nem is lettem volna, pedig itt minden tőlem függ, itt egyedül nekem, özvegy Forgách Zsigmondnénak van köze mindenhez, bizony oly nehézségemre volt, hogyha nem nézném a bátyját, Wesselényi uramat14 s kegyelmedet, az édesanyját 15 meg se engedném, hogy a leány szóba álljon vele, én ezután se akarok tudni az úrfirúl semmit.” 16 Apor Péter azt írja, hogy a leánykérést a szülők egyezkedése előzi meg, ezután mehet a legény leányt nézni, és ha tetszett neki a leány, akkor következett a 11 Szalárdi János Siralmas magyar krónikája. S. a. r. Szakály Ferenc. Bp. 1980. 196–197. 12 Trauzner János jelentése (1643. július 16.). Erdélyi országgyűlési emlékek X. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1884. 393. 13 Szilágyi S.: II. Rákóczi György i. m.16. Ezt a véleményt képviseli Lőcsey Mária is, azzal a módosítással, hogy szerinte II. Rákóczi György 1640 előtt már járt Somlyón, hogy a házasságot előkészítse. Lásd Lőcsey Mária: Báthory Zsófia. 1628–1680. Bp. 1914. 10. 14 Wesselényi István (1583–1627). 15 Wesselényi Anna (1584–1648). 16 Forgách Zsigmondné levelét lásd Deák F.: Wesselényi Anna i. m. 20–21.
