Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Lengyel Tünde: Esettanulmány a kora újkori női műveltség kérdéséhez. Elvárások, lehetőségek, határok
ESETTANULMÁNY A KORA ÚJKORI NŐI MŰVELTSÉG KÉRDÉSÉHEZ 248 kortársnője, például Pálffy Katalin.54 A politika csak annyira érdekelte, amennyire saját férjével, majd fiával volt kapcsolatban. A Thurzó név ereje viszont csak addig volt erős, amíg férfi viselői éltek, s ezt az özvegynek szomorúan kellett megtapasztalnia az unokáiért folytatott – előre elvesztett – harcban. 55 A 16–17. századi főrangú asszonyok sorában viszont találkozunk más példákkal is. Nagyon sok múlt a személyes adottságokon is, hogy a konkrét időben és környezetben ki mennyire volt képes kihasználni az adott lehetőségeket. A személyes érdeklődés és nagymértékben az intellektuális adottságok is meghatározták, ki hova tudott eljutni. Akár Wesselényi Annát,56 akár Rákóczi Erzsébetet 57 említjük, láthatjuk, mind a ketten nagyon tehetséges gazdasszonyok (ma azt mondanánk, gazdasági menedzserek) voltak, intellektuális képességeik pedig eleve jobb kiindulópontot jelentettek számukra. Wesselényi Anna nagyon korán özvegy lett és nem kötött új házasságot. Rákóczi Erzsébet férje ugyan életben volt, de nem sokat éltek együtt. Mind a két asszony csak saját magára támaszkodhatott, egyedül kellett dönteniük. Ezt a kényszerhelyzetet minden probléma ellenére ki tudták használni a saját maguk javára. Czobor Erzsébetnek is viszonylag hosszú „önálló” idő állt rendelkezésére – 10 évig volt özvegy. Ő mégis megmaradt a járt úton, nem voltak magasabb ambíciói, megelégedett a korábbi évek alatt rögzült tevékenységek változatlan továbbvitelével. Ezt a modellt tanulta meg otthon, és ezt adta át lányainak is, akik a kor felfogása szerint „jól” házasodtak, csupa előkelő famíliába kerültek. A szülői házat viszont úgy hagyták el, hogy csak egy lépcsővel álltak magasabb műveltségi fokon, mint egykor anyjuk a férjhezmenetelekor. Mindegyik lány tanult írni és olvasni, azt viszont róluk sem lehetett elmondani, hogy könnyedén forgatták volna a tollat. Ezt tanúsítja a legidősebb lány, Zsuzsanna megrázó példája, aki gyér írástudása miatt íródeák nélkül nem tudta szüleinek megírni keserves sorsát Perényi István mellett.58 Úgy tűnik, még Magyarország nádorának is az volt a véleménye, hogy a feleségnek elég annyira műveltnek lenni, amennyire azt férje megkívánja, és az urától függ, hogy mennyire fogja az otthonról hozott csekély tudást az együttélésük során gyarapítani. 54 Anna Fundárková: Der katholische Nikolaus Pálffy und der evangelische Stefan Illésházy. Ein Beispiel für politische Zusammenarbeit trotz religiösen Gegensatzes am Ende des 16. Jahrhunderts. In: Ecclesia semper reformanda. Die protestantische Kirche im Pannonischen Raum seit der Reformation. Teil 1.: Tagungsband der 36. Schlaininger Gespräche 19. bis 23. September 2016. Hrsg. Gert Polster – Evelyn Fertl. Eisenstadt 2017. 225–236. 55 A konfliktus körülményeit és problémáit lásd Hiller István: Nyáry Krisztina (1604–1641). In: Nők a magyar történelemben. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1997. 97–130. 56 Deák F.: Wesselényi Anna i. m. 1–66. 57 Benda Borbála: Rákóczi Erzsébet, a birtokos és gazdálkodó. In: A nők világa i. m. 19–28. 58 Thurzó Zsuzsanna levele Thurzó Györgynek. Nyaláb, 1605. okt. 20. ŠABy, OK-TK, 611.
