Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Lengyel Tünde: Esettanulmány a kora újkori női műveltség kérdéséhez. Elvárások, lehetőségek, határok
ESETTANULMÁNY A KORA ÚJKORI NŐI MŰVELTSÉG KÉRDÉSÉHEZ 242 egyetlen fiú és további négy leány. A legfiatalabb Zsófián kívül mind megérte a felnőttkort. A nagybiccsei levéltárban őrzött 1404, Czobor Erzsébetnek címzett levél nagyobb része a családtagoktól és más rokonoktól származik. A legtöbbet a férj, Thurzó György írta (beleértve a 600 darab, nyomtatásban kiadott levelet is). 27 Ezeken kívül az 1616 előtt írott levelek száma alacsony, tartalmuk csak triviális dolgokra terjed ki, mint például gyümölcs küldésére, gyógyszerek kérésére, mosónő felfogadására vagy több nehéz helyzetben lévő egyén megsegítésére. A levelezésnek ez a része sovány képet ad a több mint két évtized eseményeiről. Az információhiányt Thurzó György levelei pótolják. Gyakran írt feleségének, aprólékosan beszámolt a tizenöt éves háború katonai mozzanatairól, a tábori életről, politikai eseményekről és katonatársai ügyeiről. Egyben rengeteg kéréssel halmozta el feleségét: élelmiszert, bort és használati tárgyakat kért, amelyek hiányoztak a nehéz tábori szolgálat alatt. Nem lehet kétségünk arról, hogy a házaspár viszonya szeretetteljes volt, a levelek részletei a korban megszokott formális megnyilvánulásokon kívül bensőséges érzéseket is mutatnak. Ennek a harmóniának az alapja Czobor Erzsébet feltétlen alárendeltsége férjének. Amikor a házasélet kötelékébe lépett, fiatal, talán még kamaszkorban levő lányként, teljesen tapasztalatlanul, férje már felnőtt korban járt, 25 évesen már egy házasság tapasztalatával. Ambíciói, politikai sikerei28 és végül országos és határon túli tekintélye feleségét elkápráztatta. 24 éves együttélésük alatt csak ritkán érezte szükségesnek, hogy saját véleményt fejtsen ki és elárulja férjének, mit is gondol.29 Ellenvetés nélkül teljesítette férje kívánságait és parancsait. Feltehetőleg ura mellett tanulta meg a gazdálkodást, a Thurzó-birtokok irányítását, felügyeletét, a munkák pontos elvégzését, a termés értékelését és hasznosítását. Tökéletes felkészülés volt ez az özvegység éveire, amikor már egyedül kellett ellátnia mindent. A férje halálát követő évek levelezése (tehát 1617-től) látványosan gyarapodott. Az uradalmak tiszttartói rendszeresen neki címezik a jelentéseket. Ezekből úgy tűnik, hogy a birtokok vezetésében és szervezésében nem történtek változások, és tovább működött az a rendszer, amelyet a nádor vezetett be. Erről árulkodik a tiszttartók 27 Jozef Kočiš: Korešpondencia Alžbety Coborovej (1592–1626) [Czobor Erzsébet levelezése, 1592– 1626]. Slovenská archivistika 25. (1990) 1. sz. 106. 28 Géza Pálffy: Rod Thurzovcov a jeho miesto v aristokracii Uhorského kráľovstva. [A Thurzók és helyük Magyarország arisztokráciájában.] In: Thurzovci a ich historický význam. [A Thurzók történelmi jelentősége.] Ed. Tünde Lengyelová. Bratislava 2012. 17–19. 29 Czobor Erzsébet leveleinek nagyobb részét (162 darabot) a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Archivum familiae Thurzó, E 196, 39. cs. 1 tétel alatt, másik részét (97 darabot) a biccsei levéltár – ŠABy, OK-TK, 106 őrzi. A levelek legtöbbje sajnos vagy egyáltalán nincs, vagy nagyon bizonytalanul van datálva, így csak némelyiknél lehet a tartalom szerint megállapítani, mikor íródtak.
