Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gál Judit: A dalmáciai egyházak szerepe Imre és András trónharca idején (1197–1204)
GÁL JUDIT 173 a spalatói papság és a laikusok 1200 körül Imre király egykori nevelőjét, a perugiai Bernátot választották a város érsekévé. Bernát választását, amellyel a város azt remélte, hogy a királyi udvarnál előnyökre tehet szert, III. Ince végül 1200-ban meg is erősítette.42 Bernát személye nemcsak Spalato számára ke csegtetett előnyökkel az udvarban, hanem a trónharcok idején Imre számára is fontos volt, hogy a város egyházának az élén egy hozzá kötődő személy állt. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy Bernát – ahogy ennek a részleteire a későbbiekben még kitérek – András herceggel szemben sem ápolt ellenséges viszonyt. 43 A tanulmány által vizsgált harmadik főpapválasztásra, a farói püspökség betöltésére azért volt szükség, mert Manzavini Miklós farói széke megüresedett. Az egyház élére Micha korábbi spalatói kanonok került, akinek megválasztására András herceg humi hadjárata körül, tehát 1198 áprilisában vagy májusában kerülhetett sor.44 András herceg ugyanis Spalatóban tartózkodva megerősítette a farói egyház alárendelését a spalatói érsekségnek és az egyház élére Michát helyezte. A püspök személye nem jelentett meglepetést a korban, hiszen a spalatói egyház kanonokjainak a megválasztása a suffraganeus egy házak élére igen gyakori jelenség volt. Micha megválasztása azonban mégsem volt zökkenőmentes, hiszen azt a választás körülményeinek és Manzavini Miklós kétes egyházjogi helyzetének kivizsgálásáig III. Ince sem hagyta jóvá. Micha végül 1199-ben kapta meg az áldást a Szentszéktől.45 Micha választását a dalmáciai egyházszervezet belső viszonyai és a rendelkezésre álló források tükrében – véleményem szerint – nem szerencsés pusztán András herceg magánakciójának tekinteni. Ha ugyanis csak András személyes döntésén múlt volna a farói püspöki cím, erősen kétséges, hogy III. Ince jóváhagyta volna végül a választást, miközben 1198 végén ő maga indított vizsgálatot A. és Miklós érsekekkel szemben, kifogásolva a herceggel való kapcsolatukat. A herceg jóváhagyása és annak egy oklevélben említése a spalatói–farói viszony megerősítésével a spalatói–zárai egyházi ellentét tükrében nyer igazán értelmet. Ahogy fentebb látható volt, már a 12. század közepétől egyházi viták tárgya Faro hovatartozása Zára és Spalato között. Bár az 1185. évi egyházi zsinat Spalatóban elvileg végleg lezárta a konfliktust az utóbbi érsekség javára döntve, a zárai elithez számos ponton kötődő egyház feletti fennhatóság megszerzésére Manzavini Miklós egy újabb kísérletet tett megválasztása után. III. Ince levele arról számolt be, hogy miután a pápa engedélye nélkül 42 Historia Salonitana 136. 43 Uo. 140. 44 Klaić, V.: Herceg i. m. 206–207. 45 CDCr II. 325.
