Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gál Judit: A dalmáciai egyházak szerepe Imre és András trónharca idején (1197–1204)
A DALMÁCIAI EGYHÁZAK SZEREPE IMRE ÉS ANDRÁS TRÓNHARCA IDEJÉN (1197–1204) 166 érsekségek között kialakult ellentét határozta meg. A zárai érsekség megalapítása, majd a gradói pátriárka fennhatósága alá rendelése nem csupán egyházjogi vitákat váltott ki, hanem részben előidézte Zára lázadását Velence ellen, valamint a Dalmáciáért folytatott magyar–velencei vetélkedést is érintette. A farói püspökség hovatartozásának kérdése miatt a spalatói és zárai érsekség között kialakult, csaknem harmincéves vita lezárása pedig éppen a tanulmány által vizsgált időszakra esett. A zárai püspökség már a 4–6. század során jelentős, befolyásos egyházi központ volt.2 Noha politikai értelemben Zára volt Dalmácia legjelentősebb vá rosa,3 mégis mindössze a 12. század közepén, velencei nyomásra emelkedett érseki rangra.4 A zárai püspökség történetének kezdetén a salonai metropólia fennhatósága alá tartozott, majd amikor a szláv betelepülés következtében elpusztuló Salona helyét Spalato vette át az egyházi hierarchiában, a spalatói érsek joghatósága alá került egészen a 12. század közepéig.5 A zárai egyház történetét a 12. században elsősorban a magyar és velencei fennhatóság közötti ingadozás határozta meg. 1105-ben Könyves Kálmán révén magyar fennhatóság alá került, amikor a magyar uralkodó Zára mellett valamennyi jelentős észak- és közép-dalmáciai, valamint fontosabb szigetet – többek között Farót és Brazzát – a fennhatósága alá vonta. A Zára feletti magyar uralom azonban csak időszakosnak bizonyult, ugyanis Kálmán halálát követően, 1116-ban Velence újra megszerezte a korábban magyar kézen lévő területeket.6 Zára és Spalato 12. századi története 1136 körül vált el egymástól, amikor II. Béla magyar király az utóbbit, valamint Közép-Dalmáciát szinte teljesen visszafoglalta, míg Zára egészen 1181-ig velencei kézen maradt.7 Miközben tehát Spalato és Zára két különböző birodalom uralma alá tartozott, az egyházszervezeti határok egységesek maradtak a 12. század közepéig: a magyar kézen lévő Spalato érsekének fennhatósága alá tartozott a velencei hatalom alatt álló Zára püspöksége is. Valószínűleg már az 1130-as, de legkésőbb az 1140-es években Zára arra 2 A zárai püspökség kezdeteiről lásd Zvjezdan Strika: Kada i gdje se prvi put spominje zadarski biskup? Radovi Zavoda za povijesne znanosti HAZU u Zadru 46. (2004) 31–64. 3 Nada Klaić: Zadar, dalmatinska metropola do XII. stoljeća. Zadarska revija 16. (1967) 111–128. 4 Gál Judit: A világi hatalomgyakorlás és az egyház az Adriai-tenger keleti partvidékén a 12–13. században: a magyar, a velencei és a szerb egyházpolitika összehasonlítása. In: Micae Mediaevales V. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Fábián Laura et al. Bp. 2016. 56. 5 Gál Judit: A dalmáciai egyházszervezet jellemzői és 11–13. századi átalakulása. In: Micae Mediaevales III. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Gál Judit et al. Bp. 2013. 100. 6 Ferenc Makk: The Árpáds and the Comneni. Political Relations between Hungary and Byzantium in the Twelfth Century. Bp. 1988. 14–21. 7 Nada Klaić – Ivo Petricioli: Zadar u srednjem vijeku do 1409. Zadar 1976. 161–167.
