Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gál Judit: A dalmáciai egyházak szerepe Imre és András trónharca idején (1197–1204)
165 Gál Judit A DALMÁCIAI EGYHÁZAK SZEREPE IMRE ÉS ANDRÁS TRÓNHARCA IDEJÉN 11971204 * Amikor 1196 tavaszán III. Béla király elhunyt, trónját elsőszülött fiára, Imrére hagyta, míg kisebbik fia, András az apja által megígért, ám meg nem valósított keresztes hadjárat vezetését és a hadjárat hátterét megteremtő javakat kapta örökségül. András azonban 1197-ben hatalmi igényekkel és fegyverrel lépett fel bátyjával szemben, és miután a szlavóniai Macskinál legyőzte az uralkodót, 1198-ra Horvátország és Dalmácia ura lett.1 Így a fivérek 1204-ig tartó viszályának egyik fő színterévé vált a Tengermellék. Bár a két testvér konfliktusáról számos tudományos értekezés született, eddig nem került sor annak részletes elemezésére, hogy a dalmáciai egyházszervezet ebben az összeütközésben milyen szerepet játszott, milyen kapcsolat fűzte a szembenálló felekhez. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy a dalmáciai egyházak Imre király és András herceg harca idején betöltött szerepét, valamint az uralkodóval és testvérével való kapcsolatát elemezzem, annak helyi egyházi és társadalmi kontextusában. Elsőként a 12. század második felének – a dalmáciai egyháztörténet szempontjából – meghatározó eseményeit vizsgálom, majd az András és Imre harca idejére eső püspök- és érsekválasztásokkal foglalkozom, végül azt elemzem, hogy milyen politikát folytattak az egyházak az uralkodó és a herceg viszálya során. A dalmáciai egyházszervezet belső viszonyai a 12. század második felében A 12. század második felében Észak- és Közép-Dalmácia egyházi viszonyait – vagyis azokat a területekét, amelyek hosszabb-rövidebb ideig magyar kézen voltak a korszakban – a zárai püspökség érseki rangra emelkedése, valamint ennek következményeként a farói püspökség hovatartozása körül, a zárai és spalatói * A tanulmány elkészítését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K 115896. számú pályázata, valamint a Horvát Tudományos Alap (Hrvatska zaklada za znanost) Izvori, priručnici i studije za hrvatsku povijest od srednjeg vijeka do dugog 19. stoljeća – Sources, Manuals and Studies for Croatian History from the Middle Ages to the End of the Long Nineteenth Century (IP-2014-09-6547) című projektje és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatta. 1 Szabados György: Imre és András. Századok 133. (1999) 85–95.
