Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az özvegy és a történelem. 130 éve halt meg gróf Zichy Antónia, Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye
URBÁN ALADÁR 159 mely engem özveggyé és titeket árvákká tett.”52 Batthyányné 1888. szeptember 29-én, a pákozdi csata 40. évfordulóján a dákai kastélyban hunyt el. A búcsúlevél és az Emlékezések A két irat az 19. századi magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó főrangú házaspár életének drámai dokumentuma. Az egyik a kivégzés előtt álló férj búcsúja szeretett feleségétől, gyermekei anyjától, egyben visszatekintő politikai hitvallás. A másik az özvegy emlékezése a hatalom bosszújából elítélt és kivégzett férjére, valamint arra a hősies erőfeszítésre, amelyet kilenc hónap alatt fogsága enyhítéséért és élete megmentéséért tett. A tragikus napok emlékét gyermekei számára kívánta örökül hagyni. A búcsúlevél Batthyány Lajos 1849. október 5-én este fél tízkor lefeküdt, papírt és tintát kért, amit a főporkoláb engedélye alapján megkapott. Az ágyban írta meg búcsúlevelét feleségéhez, amelyhez segítségként az egyik foglár a tintát, a másik a gyertyát tartotta.53 Egy négyrétre hajtott ívpapírt kapott, annak egyik oldalára írt, majd azt letépte. Az üres papírt a foglár az asztalra tette, a levél Batthyánynál maradt. A nyomozás megállapította, hogy azt Hasenteufel profosz átvette azzal, hogy juttassa el Károlyi grófnőhöz, Batthyány sógornőjéhez. A levelet a foglár október 6-án az elítéltet a vesztőhelyre kísérő Ungváry György tábori káplánnak adta át, hogy juttassa el a kívánt személyhez. 54 Batthyányné a német nyelvű búcsúlevelet húgától, Karolintól kapta meg. Mint emlékezéseiben írta, magyarra fordítva többször lemásolta, de az volt a kívánsága, hogy az eredetit mint ereklyét helyezzék koporsójába. A szöveg magyar fordítását elsőként Horváth Mihály a szabadságharcról szóló munkája harmadik kötetében jelentette meg. Közölte a levél megszólítását és az első mondatot: „Drága, kedves nőm! Hasztalan reméltünk az emberiség, [így!] utolsó szikrájában, midőn egymást látók, – ezt is megtagadták tőled.” Ezt követően a levél felesége szerinte meg nem érdemelt tiszta szerelméről szól. Horváth közlése itt pontokkal jelölte az özvegy által kihagyott személyes részeket. A közlésből továbbá kihagyta Batthyány nyilatkozatát következetes politikai magatartásáról, amely meggyőződése szerint 52 Urbán Aladár: Batthyány Lajosné visszaemlékezései férje fogságára és halálára. Századok 115. (1981) 591. 53 Friedreich Endre: Batthyány Lajos utolsó napjai. Századok 61–62. (1927–1928) 113–148. 54 Urbán Aladár: Vizsgálat Batthyány Lajos gróf öngyilkossági kísérlete ügyében. Hadtörténelmi Köz lemények 120. (2007) 777., 781.; Friedreich E.: Batthyány Lajos utolsó napjai i. m. 605.
