Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az özvegy és a történelem. 130 éve halt meg gróf Zichy Antónia, Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye
AZ ÖZVEGY ÉS A TÖRTÉNELEM 158 Vidékre költözve Batthyányné nem vonult vissza a közélettől, attól, amit az adott politikai viszonyok engedtek. 1861. március 15-én részt vett a „Nemzet Gazdasszonyai” egyesület alakuló ülésén. A szervezet az országgyűlés feloszlatása után a „Magyar Gazdasszonyok Egylete” néven folytatta munkáját. 1862-ben megkapta a működési engedélyt. Az első közgyűlésen Damjanich Jánosnét, a másik köztiszteletben álló özvegyet választották elnöknek, Batthyányné a választmány tagja lett. Folyamatosan részt vett a szervezet munkájában. 1877–1886 között alelnök volt, illetve az egylet által létre hozott árvaház tanügyi bizottságának elnöki tisztét töltötte be.46 Batthyányné jótékonykodásának ismerjük egyedi eseteit is. 1863-ban a Magyar Írók Segélyegylete megjelentette a Részvét könyve című kötetet. Ez a kortársak írásait tartalmazza, egyébként azonban sem előszót, sem bármiféle információt a kiadványról nem közölt. A kötet belső címlapja előtt található Batthyányné fényképe, ez jelzi kétségtelen támogatását.47 Az özvegy segítőkészsége olyan nyilvánvaló volt, hogy amikor a vagyon nélkül maradt Szalay László árváinak segélyezésére gyűjtöttek, Eötvös József 1864 nyarán teljes bizalommal fordult hozzá.48 1863-ban és 1866-ban az országos ínség ide jén Batthyányné részt vett a rászorulók segélyezésére rendezett bazárokon és más rendezvényeken.49 Utolsó ismert nyilvános szereplése 1870 júniusában férje ün nepélyes újratemetése volt, ahol lányaival, azok férjével és Elemér fiával vett részt. A Vasárnapi Ujság július 5–19. között három számban foglalkozott az országos politikai rendezvénnyel. A lap június 19-én Batthyányné életútjának fontosabb eseményeit tekintette át. A címlapon közölte gyászruhás arcképét, amely mintegy sugallta, hogy ő a „nemzet özvegye”.50 Az 1870-es években folytatott tevékenységéről keveset tudunk. Friedreich Endre szépen foglalja össze a nyilvánosságot kerülő jótékonykodását.51 A gyászruhát férje halála után lélekben sohasem vetette le. Emlékezéseiben gyermekeihez intézett előszavában így írt: „Ezen gyászos nap (ti. 1849. október 6.) szívemben egy mély sebet ejtett, mely azóta sohasem hegedett be, és ha családom és barátaim körében jól is éreztem magamat, víg is voltam, nem múlt el egy nap sem, amelyben nem emlékeztem volna azon óráról, 46 Uo. 26. Az egylet munkájával, a címoldalon Damjanichné arcképével a Vasárnapi Ujság 1864. szeptember 18-án foglalkozott. 47 Részvét könyve. Szerk. Gyulai Pál. Pest 1863. Batthyányné fotóját „fényírta” Simonyi (Antal). 48 Hermann Róbert: Eötvös József öt levele 1849-ből és 1864-ből. Századok 142. (2008) 215–217. 49 Friedreich E.: Gróf Batthyányné i. m. 762. 50 A rajz reprodukcióját lásd Tóth D.: A Batthyány család i. m. 33. Az özvegy arcképét 1865-ben Az Ország Tükre, 1870-ben a Magyarország és a Nagyvilág közölte. A Vasárnapi Ujság 1867. febr. 27-én Barabás Miklóstól négy női arcképet jelentetett meg, közöttük Batthyányné és Károlyi Györgyné ábrázolását. 51 Friedreich E.: Gróf Batthyány Lajosné i. m. 759., 763.
