Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához
A BRIT KÜLPOLITIKA ÚTJA AUSZTRIA–MAGYARORSZÁG FELBOMLASZTÁSÁHOZ 14 amelyeknek legalább van összetartó ereje és szilárdsága, hogy ezzel szabadjára engedjünk egy sereg laza felépítésű kísérleti államot, amelyek az európai politika örvényes vizeiben az éles fogú, nagy birodalmakhoz veszélyesen közel fognak úszkálni”.41 Milner, konzervatív létére Lloyd George egyik elsőszámú bizalmasa, a Háborús Kabinet tagja, szóban még tovább ment ennél: „Célszerűtlennek tartja a háború utáni rendezés részeként Csehszlovákia, Jugoszlávia és a megnagyobbított Románia létrehozását. [...] Igyekeznünk kell biztosítani autonómiájukat stb., de nem kellene hangoztatnunk, hogy addig harcolunk, amíg törekvéseik nem teljesülnek, vagyis amíg Ausztria, Törökország és Bulgária fel nem bomlik.” 42 Ráadásul két további esemény is a Monarchia létének megőrzése mellett szólt. Az 1917. februári oroszországi forradalom miatt egyre nyilvánvalóbbá vált a keleti front válsága, ez pedig megnövelte a német győzelmi esélyeket, következésképp a Monarchiával kötendő azonnali béke szükségességét is. Ezzel egybeesett Ausztria–Magyarország új uralkodójának erősödő eltökéltsége, hogy befejezi a háborút, mielőtt még az ő trónját is elsöpri a forradalom. A Sixtus pármai herceg nevéhez fűződő titkos missziókat angol részről nagy érdeklődéssel fogadták, maga a miniszterelnök is több alkalommal találkozott Károly sógorával, de a beígért zsákmányt féltő olasz kormány vétót emelt a tárgyalások ellen, így nem is derült arra fény, hogy Ausztria–Magyarország valójában nem különbékére, hanem általános megegyezéses békére törekedett. 43 1917. április 11-én nyújtotta be a brit Háborús Kabinet számára Leo Amery, a liberális imperialisták egyik legjobb koponyája a békefeltételek területi vonatkozásairól készített memorandumát. A független nemzetállamok létrehozását nemcsak nehezen elérhető maximális célnak, de az etnikai kevertség miatt megvalósíthatatlannak, gazdaságilag pedig kifejezetten károsnak tartotta. Egy általános kompromisszumos béke érdekében Kelet-Európában lehetőséget látott az engedményekre, a nemzeti törekvéseket pedig autonómiákkal és az egész térség föderális megszervezésével javasolta megoldani.44 A Háborús Kabinet kiküldött bizottsága 1917. április 28-ei jelentésében mindezek figyelembevételével készítette el az 41 Alfred Milner egyik szócsövének, a magyar származású Sidney Low-nak az Egyesült Államokban publikált szavait idézi Arthur J. May: The Passing of the Hapsburg Monarchy I–II. Philadelphia 1966. II. 542. 42 A kabinetminiszter 1917. márc. 28-ai Sidney Low-hoz intézett szavait lásd Desmond Chapman- Huston: A Memoir of Sir Sidney Low. London 1936. 267–268. 43 Lajos Iván, Wolfgang Steglich, Friedrich Engel-Janosi, Pierre Renouvin és Zbyněk Anthony Bohuslav Zeman kutatásai és munkái alapján ismerteti e meghiúsult békekísérlet történetét Galántai J.: Az első világháború i. m. 375–376., 405–412. Angol szempontból foglalja össze Rothwell, V. H.: British War Aims i. m. 84–87. Vö. Calder, K. J.: Origins i. m. 116. 44 Calder, K. J.: Origins i. m. 118–119. Amery a következő hetekben két további memorandumban foglalkozott a Kelet-Közép-Európában brit szempontból kívánatos megoldásokkal. Lásd uo. 236. 36. és 37. jegyz.
