Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához
JESZENSZKY GÉZA 15 új helyzet diktálta békefeltételek területi pontjait. „Az elérni kívánt rendezésben az alapvető brit érdek a következőkre irányul. Csökkenteni a központi hatalmak erejét és erőforrásait, figyelembe venni az érintett lakosság óhajait (amennyire ez lehetséges), végül olyan szilárd viszonyokat teremteni, amelyek tartós békét eredményeznek. [...] A Bizottság magáévá tette azt a nézetet, hogy rendkívül fontos Kelet-Európában hatásos gátat hozni létre a német politikai, gazdasági és kereskedelmi hatalommal szemben, amely befolyásának a Közel-Kelet felé történő kiterjesztésére törekszik.” 45 A tradicionális – és tradicionálisan osztrákbarát – brit politikai elitnek tehát nem esett nehezére visszatáncolni Ausztria–Magyarország felosztásának gondolatától, hiszen valójában csak egy kisebb csoportja rokonszenvezett a nagy múltú birodalom eltüntetésének tervével, míg a többség nehezen szánta rá magát a kisebb közép-európai népek kispolgári emigránsai által képviselt nemzeti törekvések támogatására. A fő (sőt az egyetlen igazi) hadicél a Németország fölötti győzelem elérése volt, ennek érdekében készek voltak ugyan belemenni a közép-európai nagyhatalom megszüntetésébe, de legalább ennyire készek voltak kiegyezni is vele. 1916 őszétől már komoly nyilvános viták folytak Angliában a Monarchia jövőjéről.46 1916. október 19-én Seton-Watson – saját pénzén és a Tomáš Garrigue Masaryk által Amerikában összegyűjtött 2000 fonttal – megindította a Monarchia nemzeti alapon történő felosztásának népszerűsítésére hivatott, e programot nevében is hirdető The New Europe című hetilapot. 47 A jól szerkesztett, nemzetközi szerzői gárdával rendelkező, kezdetben 5000 példányban megjelenő hetilapnak köszönhetően a brit politikai vezetésben és a közvéleményben Közép-Európával kapcsolatban teret nyertek a részletes ismeretek, de egyoldalú, elfogult beállításban. Seton-Watson őszinte meggyőződéssel hirdette, hogy Ausztria– Magyarország szétzúzásával, népeinek önálló államalakításával jobb és igazságosabb világ jön létre, és ez győzelemhez segíti az antanthatalmakat. 48 1917 elején azonban, Károly trónra lépése nyomán új erőre kaptak a Habsburg Monarchia föderalizálásának brit hívei. Noel Buxton liberális parlamenti képviselő, aki régóta elkötelezett híve volt a Balkánon élő népek függetlenségének, előterjesztette saját, a föderális átalakuláson alapuló rendezési tervét, mint az 45 Uo. 119. 46 Ezekről részletesen lásd Jeszenszky G.: Elveszett presztízs i. m.; Uő: A történelmi Magyarország egyik sírásója i. m.; Uő: Seton-Watson és a New Europe i. m. 47 Seton-Watson, H. and C.: New Europe i. m. 171–180. 48 A „felszabadítás” programja azért nem vonatkozott mindenkire. Seton-Watson kifejezetten elhatárolta magát – és lapját – Lengyelország függetlenségének támogatásától, mert nem kívánt szembekerülni a cár szláv birodalmával. Lásd Seton-Watson, H. and C.: New Europe i. m. 188–189.
