Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
ZSOLDOS ILDIKÓ 143 törekedve elkészítette általános és titkos választójogot hirdető törvényjavaslat-tervezetét,92 a választójogi kérdés 1905. végétől a politikai élet egyik központi témá jává vált, s a politikusok, így Károlyi gróf sem zárkózhatott el a véleménynyilvánítás elől. 1906. március 15-ei ünnepi beszédében kijelentette, hogy az általános választójog megadását „még a magyarul irni-olvasni tudás feltételéhez kötve sem látja időszerünek, de azért mégsem ellenzi”.93 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sajtóorgánuma elítélte az agráriusok választástaktikai okokból történő belépését a Függetlenségi és 48-as Pártba. „Beállanak a függetlenségi-pártba ezek a derék arisztokraták, kapnak kész politikai gunyát, amit kötelességük magukra ölteni s mikor arra kerül a sor, hogy belebujjanak, kijelentik, hogy ebbe ugyan bujjon bele az ördög. [...] A függetlenségi párt programmjában követeli az általános választói jogot, egyik legutóbbi pártértekezletén egyhangulag állt a követelés mellé. Ha gróf Károlyi csak türi, hogy az általános, titkos választói jog megvalósuljon, de érette küzdeni nem kész, akkor keressen magának uj pártot, de függetlenségi gunyában ne fitogtassa a maga reakcziós rongyait.”94 Kossuth Ferenc 1906 áprilisában Budapesten ceglédi választói előtt meglehetősen szűkszavúan nyilatkozva ezt mondta: „Az átmeneti kormánynak első feladata lesz, hogy megvalósitsa a 48-nak azt az elvét, hogy jogot kell adni a népnek, ami az általános választói jogot jelenti. De ez a magyarság érdekében fog megalkottatni.”95 Apponyi Albert is hasonlóan nyilatkozott jászberényi beszédében, melyben a koalíciós kormány céljaként az általános szavazati jog alapjára fektetett reformot jelölte meg, amit „a magyar nemzeti állam megerősödésére irányuló szándékkal” kell keresztülvinni. 96 Károlyi István a nagykárolyi városháza nagytermében 1906. április 19-ei programbeszédében már nem tartotta taktikusnak, hogy az általános választójog időszerűtlenségét hangoztassa, annál is inkább, mert tisztában volt annak kormányzati prolongálásával. A választási kampánybeszédben „a magyar állameszme nemzeti jellegének sérelme nélküli” általános szavazati jogot hirdetett „minden hivatott tényező jogosultságának s különösen a munkáselem jogosultságának érvényesülése mellett”.97 Majd kijelentette, hogy ő a választójogi kér dés tekintetében teljes mértékben a Függetlenségi Párt programját tette magáévá. 92 Kristóffy József törvényjavaslat-tervezetének értékeléséhez lásd Zsoldos I. : Az 1905–1906-os i. m. 174. 93 Szatmár-Németi, 1906. március 25. 2. 94 Népszava, 1906. március 18. 5. 95 Szatmár-Németi, 1906. április 11. 3.; Kossuth Ferenc későbbi választójogi elképzeléséhez lásd Szendrei Ákos: Liberális politikai útkeresés Magyarországon a XIX–XX. század fordulóján. Mediárium 3. (2009) 3–4. sz. 131. 96 Szatmárvármegye, 1906. szeptember 15. 3–4. 97 Szatmárvármegye, 1906. április 21. 2.
