Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
A KÁROLYIAK SZEREPVÁLLALÁSAI AZ 1905–1906-OS KORMÁNYZATI KRÍZIS IDEJÉN 144 „Ünnepélyesen ki kell azonban jelentenem és pedig hangsulyozva, hogy én a magyar állameszme nemzeti jellegének sérelme nélkül, mindig s igy ma is az általános szavazati jog behozatala mellett voltam és vagyok! Ezt azért tartom szükségesnek ma kijelenteni, mert már több izben az ellenkezőt hiresztelték felőlem kedves jóakaró barátaim”98 – utalt az őt ért politikai támadásokra. A szavazás titkosságáról szó sem esett. Károlyi György a krassói választókerület képviselőjeként 1905. július 8-án, a képviselőházban a Fejérváry-kormány ellen megszavazott bizalmatlansági indítványt követően, nyílt levelet intézett választóihoz. A krassói honatya mind a szövetkezett ellenzék álláspontját, mind a Bánffy javaslatára hozott határozatot törvénytelennek nyilvánította. Ezt azzal indokolta, hogy ekkor a képviselőház ülését már elnapolták.99 Az 1905-ös választások óta függetlenségi és 48-as politikai lapként megjelenő Szatmár-Németi gúnyos stílusban kritizálta Károlyi György nyílt levelét, mely írás nem mentes a személyeskedéstől sem: „A gróf urról már eddig is sokat tudott a világ, mert multját elég szenzációssá tudta tenni.”100 Az újság Károlyi gróf magánéletére a későbbiekben is tett epés megjegyzéseket. „Károlyi György gróf vármegyénk szülötte, országos képviselő, akin a törvényes felesége ma sem tudja a saját és gyermeke részére megitélt tartásdijat behajtani [...] elég neki a szánalmas megvetés. Az édes apja kijuttatta ezt már neki és szegény anyja, ha tudta volna, dehogy szülte volna őt”101 – olvasható az 1905. október 1-jei számban. A megyei sajtóban az ilyen típusú támadások egyedülállónak minősíthetőek vizsgált időszakunkban, ugyanis Károlyi Györgyön kívül nem találunk mást, akinek politikai tevékenységét magánéleti botrányainak felhasználásával támadták volna. A jogvégzett Károlyi Györgyöt alkotmányjogi tudatlansággal vádolta a Szatmár-Németi gyakorló ügyvédekből álló szerkesztősége. A nyilvánosság előtt kapott kioktatást arról, hogy a képviselőház ülései csak akkor tekinthetőek elnapoltnak, ha az erre vonatkozó királyi kézirat felolvasásra került, és az elnök az ülést berekesztette. A cikkíró keményen ostorozta a gróf azon felfogását, miszerint az uralkodói akarat felette áll nemzetének, a Tisza-csoport és az ellenzék konfliktusainak interpretációjakor pedig a függetlenségiek retorikájára jellemző kuruc–labanc szóhasználattal élt. 102 Károlyi György 1905 decemberében kilépett a Szabadelvű Pártból, mert nehezményezte, hogy a pártvezetés egyre inkább közeledik a koalíció programjához. 103 E 98 Uo. 99 MNL OL P 2226 Lad. I. No. 1/a Nyilt levél a krassói kerület választóihoz! Bp., 1905. júl. 8-án. 100 Szatmár-Németi, 1905. július 16. 1. 101 Szatmár-Németi, 1905. október 1. 2. 102 Szatmár-Németi, 1905. július 19. 1. 103 Pesti Hirlap, 1905. december 19. 4.
