Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
A KÁROLYIAK SZEREPVÁLLALÁSAI AZ 1905–1906-OS KORMÁNYZATI KRÍZIS IDEJÉN 142 Károlyi Istvánnak a jelölése után elhangzott felszólalásában a függetlenségi pártprogram egyetlen eleme sem jelent meg. 1905. január 29-én Szatmárnémetiben, már a választás utáni beszédében első és legfőbb kérdésnek a katonai követeléseket nyilvánította,87 de részletekbe nem bocsátkozva annyit jelentett ki, hogy „csakis annyi terhet vállalunk el – a katonai terheket illetőleg, amennyit a nemzet ereje megbírhat.”88 Az agrárius Károlyi határozottan állást foglalt az önálló vámterület minél előbbi életbe léptetése mellett. Ez a kijelentés bázisszélesítő választási frázisként értelmezhető, hiszen tisztában volt vele, hogy ennek bevezetése egykönnyen nem lett volna kivitelezhető. Idézve Apponyi Albertet: „csak abban találtam megnyugvást, hogy az önálló vámterületre való átmenetel közbenső, előkészítő intézkedések és így átmeneti idő közbejötte nélkül nem eszközölhető”.89 Apponyi az 1930-as években azt is bevallotta, hogy 1904-ben a Nemzeti Párt újjászervezésekor az önálló magyar vámterületre való célzást inkább taktikai okokból vette fel a programba. „Elég hibásan [...] mely azonban mostani meggyőződésemmel teljes ellentétben áll”90 – írta a gróf az első világháborút követően. 1905-ös választási beszédeiben Károlyi István a Függetlenségi és 48-as Párt programjában szereplő választójogi reformot meg sem említette. A választójogi problematika a koalíciós politikusok programbeszédeiben azért került periférikus helyre, sok esetben szóba sem került, mert a választójog reformjának kérdésében nemhogy a koalíció pártjai nem tudtak volna azonos álláspontra helyezkedni, de még a heterogén Függetlenségi és 48-as Párton belül sem rendelkeztek egységes elképzeléssel. A választójoggal kapcsolatos véleménykülönbség egyébként Tisza István platformjára is jellemző volt. Ám mivel a kezdeti közvetítő szerepkörén túllépő Fejérváry-kormány91 belügyminisztere társadalmi támogatás megszerzésére 87 Azért, mert az ún. ellenzéki koalíció politikai csoportjait csupán a Tisza-ellenes szerepkör kapcsolta össze. Társadalom és gazdaságpolitikai elképzeléseik, érdekeik között óriási ellentét feszült. A katonapolitikai elképzelések ugyanakkor alkalmasnak bizonyultak mind az ellenzéki áramlatok összefogására, mind a kormánypárt bizonyos csoportjainak leválasztására, sőt a Függetlenségi és 48-as Párt különböző frakcióinak egyetlen közös nevezőjét is ezek a nemzeti követelések képezték. Ebből adódóan az 1905-ös választási kampányban a szövetkezett ellenzék programjában a katonapolitikai követelések élveztek prioritást. 88 Gróf Károlyi István második beszéde a szatmári választókhoz. Elmondta 1905. január 29-én. Ujvárosi Sámuel Könyvnyomdája. Szatmár 1905.; Károlyi gróf dr. Kelemen Samu függetlenségi és 48-as párti képviselő népszerűsítése céljából érkezett Szatmárnémetibe. 89 Apponyi A.: Dr Gróf Apponyi i. m. 141–142. 90 Uo. 67. 91 Bár az ellenzéki koalíció nyerte meg az 1905-ös választásokat, Ferenc József csaknem fél évig a kisebbségbe került, Tisza István által vezetett Szabadelvű Párt kezében hagyta a kormányzást, majd 1905. június 18-án a hozzá lojális, parlamenten kívüli, párthoz nem kötődő Fejérváry Géza bárónak, a darabonttestőrség parancsnokának adott miniszterelnöki megbízást. A kormányban Kristóffy József belügyminiszterként kapott helyet.
