Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
ZSOLDOS ILDIKÓ 139 Károlyi gróf ugyanis 1898-ban elszántan dolgozott Bánffy megbuktatásán, s nem elégedett meg annak politikai megsemmisítésével, a Nemzeti Kaszinó véleményformáló tagjaként társadalmi bojkottot hirdetett az erdélyi báró ellen. 73 A fővárosi lapok az 1905-ös országgyűlési képviselő-választás előtt Károlyi István Arad vármegyei jelöltállításáról cikkeztek,74 ami nem bizonyult helytálló információnak, ugyanis az uradalmi központját is magába foglaló nagykárolyi választókerületben állt csatasorba, nem engedve teret fiának a család „ősi fészkében”. A Kristóffy főispán szövetségesének tekinthető Károlyi Györgyöt Szatmár vármegye egyik vegyes etnikai összetételű kerületében, a krassóiban indította a Szabadelvű Párt. Az 1905-ös jelöltállítási periódusban Szatmárban egy harmadik Károlyi gróf neve is felmerült. A jelölésben meghatározó szerepet játszó országos pártvezetés Károlyi István vejét, Károlyi Gyulát kívánta kandidálni Szatmárnémetiben a Tisza-kormány kereskedelemügyi minisztere, Hieronymi Károly ellenében. Ez a törekvés Kossuth Ferencék tájékozatlanságát vagy tapintatlanságát jelzi, ugyanis a megyeszékhely Szatmárnémetibe helyezését a Szapáry-kormány idején éppen a Károlyi grófok torpedózták meg. A jelölőgyűlésen az egyik párttag kategorikusan ki is jelentette: „A Károlyiak neve ellenszenves Szatmáron. Ilyen jelölt nem kell.”75 Ennek ellenére egy csoport késznek mutatko zott a központi jelölt támogatására. A nyilvános szereplésektől ódzkodó Károlyi Gyula azonban nem fogadta el a felkérést. 76 Gróf Károlyi Györgynek 1905. január 10-én, Erdődön elmondott programbeszédét nem közölte a sajtó, de választóihoz szóló nyílt levele megtalálható mind a családi archívumban, mind a kormánypárti hangvételt megütő Szatmármegyei Közlönyben. Ebben Károlyi György hangsúlyozta a királyhűség fontosságát, Ferenc Józsefet „a legalkotmányosabb és legmagyarabb fejedelemnek” nevezte, majd utalt a II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai földi maradványainak hazahozatalára rábólintó bécsi engedélyre, amit a Tisza-kormány ért el 1904-ben.77 Kényszermegoldásként értékelte a kormányfő által sürgetett házszabály-módosítást, elismerte azonban, hogy 1904. november 18-án Tisza szabálysértést követett el. Rámutatott továbbá az ellenzék ellentmondásos, következetlen viselkedésére, arra, hogy különböző szituációkban másként értékeli Tisza keménykezű magatartását és nem alkalmaz egyenlő elbírálást. Utalt arra, hogy az 1904-es 73 Pesti Hirlap, 1899. január 2. 7. 74 Pesti Hirlap, 1904. december 31. 4. 75 Szatmári Napló, 1905. január 6. 3. 76 Nagy valószínűséggel habitusából adódóan utasított vissza későbbi pályája során is minden országgyűlési képviselőségre való kandidatúrát. Püski L.: A Horthy-korszak i. m. 27. 77 A hamvak hazahozatala alkalmából 1906. október 28–29-én rendezett gyászpompás ünnepségek viszont az 1906 tavaszán hatalomra kerülő koalíció kezdeti népszerűségének emeléséhez járultak hozzá.
