Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
A KÁROLYIAK SZEREPVÁLLALÁSAI AZ 1905–1906-OS KORMÁNYZATI KRÍZIS IDEJÉN 138 Apponyi az 1934-ben publikált visszaemlékezésében, melyben bizonyos problémakörök értékelése kapcsán számos önkritikus megállapítást is tett, vallott a Függetlenségi és 48-as Pártba való belépése előtt felmerülő aggályairól is. „Ezek főleg arra vonatkoztak, hogy a külügyeknek különválasztását ugyanazon uralkodó alatt álló országok közt nem tartottam keresztülvihetőnek, [...] ezen a ponton a függetlenségi párt programmjával szemben fenntartással kell élnem. Kossuth Ferenc és vezértársai megnyugtattak [...] hogy ezen a téren, ha a függetlenségi párt kormányra jutna, valami megoldást találni szükséges lenne; ha tehát csak ennyi a nehézségem, kértek, hogy ezen ne akadjak fenn; nehogy azonban [...] az ellenzéki küzdelem elszántsága ezáltal esetleg gyengüljön, a kérdés ezidőszerinti fölvetését mellőzni kérték, amibe én belenyugodtam”69 – idézte fel a gróf a tran zigens Kossuthtal kötött alkut. Azt sem hallgatta el, hogy az általa vezetett „éppen csak életre galvanizált” Nemzeti Párt alkalmatlannak bizonyult jelentős választási eredmény produkálására. Persze csak az agrárius nagybirtokosoknak egy csoportja követte Apponyi Albert és Károlyi István magatartásformáját. Voltak, akik ifj. Andrássy Gyula köré csoportosultak, s olyanok is, akik kitartottak Tisza mellett. Károlyi István unokabátyja, az agrárius vezér Károlyi Sándor ugyan nem tett eleget Apponyi invitálásának,70 de beszállt a gróf függetlenségi táborba tar tozó bizalmasai kampányának finanszírozásába, továbbá a szintén függetlenségi párti színekben induló unokaöccse, Károlyi Mihály választási költségeinek fedezésébe is. 71 Szemere Miklós vacsoráján Károlyi István a fentebb idézett, nagy sikert aratott felszólalást megelőzően egy teátrális jelenetet is eljátszott báró Bánffy Dezsővel, az 1903-ban életre hívott Új Párt vezetőjével.72 Kézszorítása a volt miniszterelnökkel azt az üzenetet közvetítette, hogy még halálos ellenségével is kész az összefogásra a haza megmentése, azaz Tisza István kormányfő hatalomból való kiütése érdekében. 69 Apponyi Albert: Dr Gróf Apponyi Albert emlékiratai 1899–1906. II. Bp. 1934. 141. Apponyi Albert 1922-ben adta ki először memoárját Ötven év, ifjúkorom, huszonöt év az ellenzékben címmel, melynek időkerete a Bánffy-kormány bukásáig terjedt. Az opusz több kiadást is megért. A gróf tervei között szerepelt az ezt követő időszak politikai emlékeinek papírra vetése is, amire 85. születésnapja alkalmából 1931-ben a magyar országgyűlés képviselőházától felkérést is kapott. A politikus 1933. február 7-ei elhunyta keresztülhúzta törekvésének megvalósulását. A néhol hézagos visszaemlékezés csak 1906 közepéig, a koalíciós Wekerle-kormány működéséig készült el. Sőt, sajnálatos módon a gróf özvegye által a képviselőház elnökének átadott kéziratból oldalak hiányoztak. A házelnök a Magyar Tudományos Akadémiát bízta meg, hogy gondoskodjon a közzétételről. A kéziratot dr. Nagy Miklós rendezte sajtó alá s látta el jegyzetekkel. 70 Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz. Éberhard, 1905. jan. 12. Lásd Apponyi Albert válogatott i. m. 222. 71 Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz. Éberhard, 1905. jan. 30. lásd Apponyi Albert válogatott i. m. 223.; Károlyi Mihály levele Károlyi Sándorhoz. Bp., 1905. márc. 16. lásd Károlyi Mihály levelezése I. 1905–1920. Szerk. Litván György. Bp. 1978. 28–30. 72 Pesti Hirlap, 1904. december 29. 10.
