Századok – 2019

2019 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kalocsai Péter: Közlekedés- és várostörténeti tanulmányok (19–20. század) (Horváth Csaba Sándor)

1279 TÖRTÉNETI IRODALOM

használásával nemcsak a városi tömegközlekedés történetét és historiográfiáját, hanem annak a városi térhasználatra, modernizációra gyakorolt hatásait, az ikervári vízi erőmű jelentőségét, sőt a lokális repülés történetét is ismerteti. Mindezzel a munka komplex közlekedéstörténeti kötetté válik, hiánypótló szerepet töltve be az urbanizáció egyik fokmérőjének tekinthető városi közlekedés, valamint a vidéki repüléstörténet kérdéskörével foglalkozó munkák sorában. A kötet hat tanulmányt tartalmaz. Az elsőben (A városi vasutak és a történetírás Magyarországon a kezdetektől napjainkig) Kalocsai a vizsgált tárgykör megértése szempontjából legfontosabb fogalmakat (városi vasutak, különleges városi vasutak stb.) ismerteti röviden, áttekinti a hazai vasúttörténet-írás helyzetét. Hangsúlyozza, hogy a városi tömegközlekedés történetének eredményeire nemcsak a műszaki, hanem a közlekedés- és történettudománynak is szüksége van, hiszen a közlekedéstörténetet nem elszigetelt jelenségként kell kezelni, kutatni, hanem bele kell helyezni az őt körülölelő tájba, annak gazdasági és társadalmi hatásait is szemléltetve. Ez a városi közlekedés esetében a város- és életmód-történeti, illetve a településföldrajzi kutatásokat is segíti, pontosabbá teszi. A második tanulmányban (A városi közlekedés modernizációja Magyarországon [1867–1914]. Modernizáció – urbanizáció – historiográfia) a szerző a hazai városi közlekedés fejlődését mu

tatja be a jelzett periódusban. A modernizáció egyik eleme a – későbbi villamosközlekedés alapjaként szolgáló – korszerű közlekedési infrastruktúra kiépülése volt, majd az áttörést a robbanómotoros automobilok kifejlesztése jelentette. A helyi tömegközlekedés a kedvezőbb urbanizációs mutatókkal (Budapest, Arad stb.) rendelkező településeken már a motorizáció előtt megindult az omnibuszos közlekedés révén. Az újabb lépcsőfokot a városi közúti vasutak kiépítése jelentette. A dualizmus időszakában a közúti vasutak jelezték az urbanizációs fejlettségi szintet és a polgárosodás mértékét. Nem meglepő, hogy a számos eszköz közös térben való használata a közlekedés szabályozását is hamar magával hozta. A városi tömegközlekedés kialakulása, fejlődése tehát alapjaiban alakította át az életmódot, a szokásokat és egyúttal az urbanizáció fokmérőjéül is szolgált. A harmadik fejezetben (A vidéki városi villamosvasutak településfejlesztő hatása a dualizmus kori Magyarországon) Kalocsai a tanulmány címében megfogalmazottakat vizsgálja komplex módon. A városi térhasználat megkönnyítéséhez elengedhetetlen volt tömegközlekedési eszközök forgalomba állítása. A villamosvasúttal kapcsolatos településfejlesztő hatások ismertetése sok újdonsággal szolgál az olvasónak. Ilyen például a településmorfológiai változások nyomon követése, illetve a vidéki városokra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatások elemzése. Ám a modern városi tömegközlekedés mentalitásbeli újdonságokat is magával hozott az utazás illemtanával kapcsolatosan. Emellett pedig egy új, rendszeres jövedelmet és akár nyugdíjjogosultságot is biztosító szakma kialakulásához is hozzájárult a városi lakosság körében. A negyedik fejezetben (Az ikervári vízi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre [1895–

1914]) a szerző egy úttörő jellegű infrastrukturális innovációval, az ikervári vízi erőmű kiépí

tésével foglalkozik. Célja a villamos áram sokrétű (ipari, közlekedési, mezőgazdasági, közvilágítási, háztartási) hasznosításának bemutatása, ezzel is érzékeltetve annak a nyugat-dunántúli térségre kifejtett modernizációs hatását. Öt város: Szombathely, Sopron, Kőszeg, Sárvár és Csepreg tartozott az erőmű hatósugarába. E településeken leginkább a közvilágítás fejlesztésére, ipari és mezőgazdasági erőszolgáltatási célokra, illetve a villamosok energiaellátására használták ezt az erőforrást. A Monarchiában is párját ritkító ipari létesítmény 1896-ra készült el a Rába-folyón. Az újfajta energia megjelenése hatással volt az emberek gondolkodásmódjára, valamint javította élet- és munkakörülményeiket. Az ötödik fejezetben (A közlekedés szerepe a városi térhasználatban Szombathelyen [1945–

1968]) a szerző először a vonatkozó historiográfiát ismerteti nemcsak helyi, hanem országos, sőt nemzetközi kitekintéssel. Ezt követően tér rá a szombathelyi városi tér közlekedés-szempontú használatának bemutatására. A település a második világháborúban súlyos pusztításokat szenvedett el. A háborút követő új politikai berendezkedés nagymértékben hatással volt a köz-