Századok – 2019
2019 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kalocsai Péter: Közlekedés- és várostörténeti tanulmányok (19–20. század) (Horváth Csaba Sándor)
1278 TÖRTÉNETI IRODALOM Csorba felveti és tisztázni is igyekszik a felmerült dilemmákat: valóban gyógyulni ment Széchenyi, vagy csak politikai búvóhelyet keresett magának? A pontos diagnózis kapcsán még nem alakult ki egyetértés a szakorvosok körében, a szerző röviden ismerteti az eddig álláspontokat, ám a végső állásfoglalás kialakítását a pszichiáterekre bízza. Az 1850-es évek második felében fokozatosan javult a gróf állapota, visszatért érdeklődése a külvilág iránt, egyre többen látogatták, s újra tollat ragadott: újabb naplóbejegyzések, levelek és művek születtek a döblingi „sajtóközpontban” (Az önkényuralom ellenfele ) . Ez pedig nem kerülhette el a hatalom figyelmét sem, 1860. március 3-án házkutatást tartottak Széchenyinél, és lefoglalták az ott található iratokat. Mindez – mutat rá Csorba – arra utal, hogy Széchenyi nem készült a halálra. A halála előtti hónapokban például annak tervével is foglalkozott, hogy Cenken új katolikus templomot építtet, és fel is vette a kapcsolatot a helyi plébánossal, Tolnay Antallal (A cenki plébános tanúságtétele ) . A plébános visszaemlékezése és a boncolási jegyzőkönyv alapján ismerteti Csorba, hogyan történhetett az öngyilkosság 1860. április 8-ra virradóra. Végül a pályakép az országos gyász bemutatásával zárul. A könyv szövege olvasmányos, a szerző olykor metaforikus elemekkel tarkítja az események elbeszélését, valamint egy-egy vers idézettel és a Széchenyi-kortársak visszaemlékezéseivel idézi föl a korszak hangulatát. A kötet megjelenése ízléses, az első és hátsó borítón egy-egy Széchenyi- ábrázolás látható: előbbin Barabás Miklós portréja 1848-ból, utóbbin pedig a soproni Széchenyi téren álló szobor, amely Mátray Lajos alkotása 1897-ből. A szerző eleget tett a kiadói előszóban megjelölt célkitűzésnek, miszerint egy „modern, korszerű szemléletű, olvasmányos és esztétikus” kötetet kívánnak az „érdeklődő nagyközönség és a tanuló ifjúság” számára adni, de apróbb, új részletei miatt jó szívvel ajánljuk szakemberek számára is. Czinege Szilvia Kalocsai Péter KÖZLEKEDÉS ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 1920. SZÁZAD Virágmandula, Pécs 2018. 200 oldal Magyarországon jelenleg kevés professzionális történész foglalkozik közlekedéstörténettel. A témát többnyire „hobbi-történészek” és műszaki végzettségűek kutatják, gyakran a történettudomány módszereinek figyelembe vétele nélkül, így meglehetősen kevés színvonalas publikáció született a tárgykörben. Még elhanyagolhatóbb azon munkák száma, amelyek nemcsak a technikai paraméterek bemutatására vállalkoznak, hanem a közlekedés fejlődését struktúrában próbálják elhelyezni, valamint annak a modernizációban és urbanizációban játszott szerepét, gazdasági és társadalmi hatásait is vizsgálják. A most bemutatott munka Kalocsai Péternek a városi tömegközlekedést érintő, korábban rangos történettudományi periodikákban (Korall , Urbs, Magyar várostörténeti évkönyv ) vagy az Ezeracrú vasút sorozatban publikált, történettudományi kutatások módszertanával megírt, igé nyes tanulmányokat tartalmazó kötete. A szerző az ELTE Savaria Egyetemi Központ munkatársa, fő kutatási területe a dualizmus korának (közlekedés)története, különösen a városi tömegközlekedés. Vizsgálódásaiban elsősorban a Nyugat-Dunántúlra, azon belül Szombathelyre összpontosít, azonban e kötetben a Nyugat-Dunántúl mellett országos kitekintéssel vizsgálódik és a nemzetközi szakirodalom felszázadok 153. (2019) 6. szám
