Századok – 2019
2019 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Csorba László: „Magyarország csillaga”, Széchenyi István. 225 éve született a sopronnyéki kerület ’48-as képviselője (Czinege Szilvia)
1276 TÖRTÉNETI IRODALOM érzi az olvasó, hogy az itt olvasható megállapításokat a fennmaradt városi levéltárak anyagának gondos áttanulmányozása és értékelése alapozta meg, miközben mondandóját a szerző az összeurópai korabeli társadalmi átalakulás és változás kontextusába helyezi el. Paul Zumthor szerint a „középkori város az írott szó leánya”. Ezt eddig is tudtuk, de jelen mű ismeretében jobban értjük. Az érdekfeszítően, valamint jól követhetően és didaktikusan megírt munka, szinte tankönyvként is használható. Az illusztrációkkal, térképekkel és statisztikai táblákkal kiegészített könyv méltán jelent meg az Utrechti Egyetem rangos sorozatában, s csak reménykedni lehet abban, hogy magyar nyelvű változata is elkészül majd. Veszprémy László Csorba László „MAGYARORSZÁG CSILLAGA”, SZÉCHENYI ISTVÁN 225 éve született a sopronnyéki kerület ’48-as képviselője MNL Győr–Moson–Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron 2017. 116 oldal A Széchenyi-életút egyik legjobb hazai ismerőjének, Csorba Lászlónak 2017 végén megjelent kötete a címben is megjelölt apropóból készült: Sopron városa e könyvvel kívánt megemlékezni a gróf születésének 225. évfordulójáról. Széchenyi a címben olvasható metaforikus elnevezést a halála után kapta, a soproni németajkú polgárság lapja, az Oedenburger Intelligens und Anzeigeblatt illette vele többrészes cikksorozatának első darabjában 1860. április 16-án. Egy kivételes forrásadottságokkal rendelkező személy életútját röviden összefoglalni nehéz feladatnak tűnik, hiszen a Széchenyitől fennmaradt művek, napló kötetek és sok ezer levél többféle megközelítésre és sokrétű elemzésre adnak lehetőséget, ezért célszerű volt már a címben megjelölni, hogy a szerző ezzel a munkájával egy rövid pályaképet ad a kezünkbe. A könyv olvasójának nem lehet hiányérzete, mivel Csorba László törekedett arra, hogy minden fontos állomást megemlítsen Széchenyi származásától kezdve a katonaságon, barátságon (Wesselényi Miklós), nagy szerelmeken (Karolina és Crescence), „alkotásokon” és politikán át a döblingi szanatóriumig, és arra is, hogy ezeket beágyazza a nemzetközi és a hazai események láncolatába. Csorba László az egyes állomásoknál egy-egy újabb kutatási eredményt is megemlített, mint ahogy a Széchenyi–Kossuth vita vagy a gróf elmeállapota kapcsán is tette. Viszont a kötet végéről hiányzik egy irodalomjegyzék, amelynek alapján az érdeklődő olvasó részletesebben tájékozódhatna az egyes eseményekről, konfliktusokról és szövegekről, illetve a szakmabeliek számára kiindulópont lehetne további kutatásokhoz. A szerző tizenkét, változó terjedelmű fejezetben ad rövid összefoglalást Széchenyi pályaképéről, gazdagon illusztrálva a gróf kortársairól, életének színtereiről és egyes dokumentumairól készült képekkel, amelyek forrásáról a könyv végén részletes jegyzékben bővebben informálódhatunk. Ezek között láthatunk ismertebb ábrázolásokat is, mint például Sterio Károly Szé chenyi István lovasképe a Lánchíddal című festményét vagy Löschinger Zsigmondnak a döblingi Széchenyit ábrázoló litográfiáját, viszont ritkábban látott képek is felbukkannak az életút elbeszélésében, mint például egy tusrajz a Desdemona hajóról, amellyel Széchenyi dunai hajóútjára indult, vagy egy karikatúra a Dunában úszó grófról 1836-ból. További érdekességnek számít Széchenyi két magyar nyelvű leveléről készült fotómásolat, amelyen a gróf kézírását lehet alaposabban szemügyre venni. Az első fejezetben (Családi örökség) részletezi a szerző Széchenyi származását, hosszabban szólva gróf Széchényi Ferencnek a polgári átalakulás hajnalán játszott szerepéről és házasságáról századok 153. (2019) 6. szám
