Századok – 2019
2019 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Katalin Szende: Trust, Authority, and the Written Word in the Royal Towns of Medieval Hungary (Veszprémy László)
1273 TÖRTÉNETI IRODALOM tisztség szerint csoportosította az oklevéladókat. Így például az egri püspökök által kiadott diplomák között ott szerepelhet az ismeretlen egri püspök által kiadott 354. számú DPM, drasztikusan lecsökkentve annak esélyét, hogy azt kihagyjuk egy esetleg vizsgálatból. Összességében a Damus pro memoria-oklevelek könnyen forgatható segédkönyv, amely a DPM-stílus sajátosságaihoz kiválóan alakított regesztákat tartalmaz. Ismerete minden bizony nyal hamarosan szükségessé válik mindenki számára, aki a 13. század második felétől a 14. század első harmadáig terjedő időszak okleveles forrásain alapuló kutatást szeretne végezni. Veres Kristóf György Katalin Szende TRUST, AUTHORITY, AND THE WRITTEN WORD IN THE ROYAL TOWNS OF MEDIEVAL HUNGARY (Utrecht Studies in Medieval Literacy 41.) Brepols, Turnhout 2018. 416 oldal Az Utrechti Egyetem középkori írásbeliséggel foglalkozó műhelye hosszú évek óta szervezi a nemzetközi, sokszor magyar részvétellel zajló konferenciákat, és gondozza az ehhez kapcsolódó könyvsorozatot, amely immár a 44. köteténél tart. A kötetek témája rendkívül szerteágazó, ám a hivatali és városi írásbeliséggel több is foglalkozott, amelyekben jó néhányban megjelentek Szende Katalin tanulmányai is, például Writing and the Administration of Medieval Towns: Medieval Urban Literacy I–II. Turnhout 2014. Szende kötetével csaknem egy időben jelent meg a sorozatban Agnieszka Bartoszewicz könyve a lengyel városi írásbeliségről (Urban Literacy in Late Medieval Poland. Turnhout 2017.), amelyre olykor reflektál is a magyar szerző. Szende Katalin, a Közép-európai Egyetem középkortudományi tanszékének korábbi vezetője, nyugodtan megtehette volna, hogy korábban megjelent tanulmányait gyűjti egybe, ám a fáradságosabb utat választva önálló monográfiát szentelt az általa évtizedek óta kutatott és számos önálló publikációban feldolgozott témának. Kötetében a hivatali és városi írásbeliség megszületését és első évszázadait vizsgálja a középkori magyar királyságban, a 13. század közepétől a 16. század közepéig, a forrásadottságokból is következően a 14–15. századra koncentrálva erőteljesebben. A városi írásbeliség története évtizedek óta népszerű témája a nemzetközi medievista konferenciáknak, nálunk azonban a forrásanyag látszólagos szegénysége, a jelenlegi országhatárokon kívüli levéltárakban való hozzáférhetősége csak megkésve keltette fel a kutatók figyelmét. A legjelentősebb kapcsolódó monográfia Lakatos Bálint: Mezővárosi oklevelek. Települési önkormányzat és írásbeliség a késő középkori Magyarországon, 1301–1526 című munkája még megjelenés előtt áll, a szerző 2013-ban megvédett disszertációjaként azonban Szende is már többször hivatkozik rá. Az első fejezetben a hivatali írásbeliség elméleti és szociológiai aspektusait tekinti át a szerző, a nemzetközi szakirodalom imponáló ismeretének birtokában. A könyv címében is szereplő „bizalom” (trust) szónak rendkívül nagy a jelentősége, hiszen az írott szóba és dokumentumokba vetett bizalom, azok gyakorlati hasznosíthatósága a kereskedelmi ügyletekben, a jogszolgáltatásban, a kiadások és bevételek könyvelésében, a városi hivatalszervezet napi működtetésében járultak hozzá a korábban csak egyházi intézményekben és világi udvarokban használt latin írás napi használatának terjedéséhez. Szende éppen szociológiai és írástörténeti vonatkozásban e megközelítésnek olyan kiemelkedő hazai előzményeire hívja fel az olvasók figyelmét, mint korábban például Hajnal István munkássága, aki ugyan már az 1930-as évek óta magyarul századok 153. (2019) 6. szám
