Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán
KONZERVATÍV KIEGYEZÉSI KÍSÉRLET 1863 TAVASZÁN 1264 Istenem, mily boldogok lennénk, ha a kérdés csak ez volna már! Ha nem attól kellene remegni, hogy – semmi !! Vagy legalább nem oly valami, amit akár a 47sek , akár a’ 48 asok elfogadhatnak. Ez fejti meg itt múlatásom okát. Hogyha célt nem érhetünk, legalább oly állapot keletkezhetésének vágnánk útját, mely jövőben lehetővé tehetné elérhetni azt, amit e pillanatban kivívni nem fekszik a lehetőség szűk körében. Hogy ez így van, e részt egyformán közreműködnek éppúgy a bécsiek, mint a pestiek is. Itt is, ott is nevetséges elbizakodással provocálják egymást, és ekként paralysálják a priori a korona tevékenységét, mely ily körülmények közt alig tehet jobbat, mint vár . Igen, de nem várnak az események, s Őfelsége legjobb akarata dacára kénytelen magát a tevékenység iránya felé hajtatni, mely pedig ellenünk szól. Sajnos egy helyzet. Mert soha, de soha sem volt Őfelsége Magyarország iránt jobban hangolva, mint épp most mindamellett, hogy minden részről ellenünk uszíttatik. De mit tegyen akkor, midőn látja, hogy a közvetítés minden eszközei félreismerve elutasíttatnak azok által, kiknek javára szolgálnának? Elhiszem, hogy ha semmit sem nyerünk, akkor nagy lesz a bú és bánat, de ezt elébb kellene meggondolni.” 69 [Kiemelés az eredetiben.] Mindenesetre további lépéseket tett e rendezési terv lehetséges magyarországi támogatói bázisának biztosítása érdekében. Hazafelé menet – ahogy erre március 8-án felhatalmazást kapott Esterházytól és Forgáchtól – Esztergomban tájékoztatta Scitovszky érseket („ki nagyon sopánkodott Apponyi eljárása felett”), s odaadta neki saját memorandumát – láthatólag a kormányprogramról beszámolni nem volt felhatalmazása. Március 10-én már Pesten tartózkodott, mindenekelőtt szóban informálta Lonovics Józsefet (erről is megállapodtak Bécsben), akinek (mint írta) láthatólag jól esett, hogy Apponyiékkal ellentétben ő „a közösségbe bévonta”, azaz beavatta a bizalmas körbe, s Lonovics támogatásáról biztosította.70 11-én Szent-Ivány Pálffy helytartónál tette tiszteletét, aki elárasztotta Forgáchra szórt panaszaival, melyekkel szemben Szent-Ivány igyekezett a kancellárt védelmébe venni. Nem világos azonban feljegyzéséből, hogy eközben milyen mélységben avatta be a helytartót a bécsi programkészítés részleteibe, de az a fordulat, miszerint Pálffy „kérdezősködött, mi fog hát és mikor történni”, inkább arra vall, hogy tájékoztatása csak az általánosságok szintjén mozgott. Pálffy állítólag szintén hivatalvállalásra igyekezett buzdítani, leginkább Forgách mellett alkancellárként látta volna őt szívesen: „meglátod – úgymond –, alig mentél el Bécsből, ott ismét össze-vissza fogják kuszálni az 69 Szent-Ivány levele ismeretlenhez. Bécs, 1863. márc. 1. MNL OL P 1873-12. t. No. 138. 70 Szent-Ivány feljegyzése, 1863. márc. 9–10. MNL OL P 1873-12.t.-1. Lonovics ez alkalommal állítólag kijelentette, hogy egy évvel korábban ő maga is Szent-Ivány programjához hasonló elveket fejtegetett egy Pálffy helytartónak átadott iratában.
