Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán
DEÁK ÁGNES 1263 (külön erdélyi országgyűlés összehívása) tartózkodnia kellene a magyar közjoggal ellentétes politikai lépésektől.66 Mintha valójában már a program elutasítása utáni időkre akarta volna felkészíteni Ferenc Józsefet. Ezután született meg március 8-án a Forgách által hivatalosan beadott végleges programváltozat. Abban a hadsereg-kiegészítésre vonatkozó részt egy Magyarországra szorítkozó új passzussal helyettesítették, mely szerint majd az első magyar országgyűlés egyszer s mindenkorra meghatározza a „legmesz szebb menő szükségleteknek” megfelelő normál állapotot és annak kiegészítési módját. A közös ügyek kezelése kapcsán a két parlament által választott állandó delegációról szólva kimaradt az, hogy a magyar országgyűlés és a bécsi parlament „egyenlő számban” választja a képviselőket, ami nyitva hagyta a lehetőséget az uralkodó kívánságának megfelelő súlyozásra a két államjogi egység között. Ugyancsak belekerült a szövegbe, hogy a delegációnak két háza van, s mindkét ház elnökét az uralkodó nevezi ki. A birodalmi végrehajtó szervezetre vonatkozóan csak külön magyar kormány felállításának tagadásáról esett szó, illetve a provizórium igazgatásának fenntartásáról a közjogi rendezés megszületéséig. 67 Epilógus A kormányprogram sorsát a hivatalos beadás után a szakirodalom már részletesen feltárta. Különböző körben összesen négy alkalommal került sor éles vitákra a miniszterek között Ivan Mažuranić horvát kancellár bevonásával, ami végül az uralkodó március 30-ai döntése nyomán Schmerling és támogatói győzelmével végződött. Ferenc József felfüggesztettnek minősített minden tervet az államjogi rendezésre, elrendelte Apponyi leváltását, Nádasdy szabad utat kapott az erdélyi országgyűlés összehívására, viszont Magyarországot illetően továbbra is a Forgách–Esterházy kettős határozhatta meg a politikai kereteket. A császár tehát „temporisál”-t, azaz halogatott, ahogy azt történetünk főszereplői előre sejtették. 68 Szent-Ivány természetesen még nem ismerhette az akció végkimenetelét, amikor Bécset elhagyta, bár érezhetően sok remény nem volt a sikerre. „Az országban azt hiszik az emberek, mintha itt csak arról lenne a szó: 47-é vagy 48? 66 Szent-Ivány feljegyzése, 1863. márc. 7. MNL OL P 1873-12.t.-1. 67 A Forgách által március 9-én benyújtott végleges szöveget közli: Ministerratsprotokolle V/5. 290– 292. 68 Malfèr, S.: Der gescheiterte Ausgleichsversuch von 1863 i. m. 414–418.; A vitákat lásd Ministerratsprotokolle V/5. 287–290., 303–317., 332–335.; Esterházy március 4-ei kijelentését a leginkább várható kimenetelről lásd Szent-Ivány feljegyzése, 1863. márc. 4. MNL OL P 1873-12.t.-1.
