Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán
KONZERVATÍV KIEGYEZÉSI KÍSÉRLET 1863 TAVASZÁN 1250 foglaltakat, amit Rechberg egy elem, a magyar országgyűlés számára fenntartani kívánt újoncmegajánlási jog kivételével támogatott. 38 Kulcsszereplők és motivációik Az Apponyi-terv uralkodói visszautasítását követően papírra vetett kiegyenlítési javaslat születésének tehát csupán négy kulcsszereplője volt: Szent-Ivány, Esterházy, Forgách és Ferenc József. Szent-Ivány 1862 tavaszán, első röpirata írásakor még láthatólag Apponyi Györgyöt tekintette a jövő hivatott konzervatív vezetőjének. Munkáját egy Apponyihoz címzett nyílt levéllel nyitotta, Széchenyi tekintélyére hivatkozva, Deák Ferenc felé tett könnyen megfejthető oldalvágással („nincs mit várni”) kezdeményezésre szólította fel az országbírót: „Lépjen hát eleinkbe Nagyméltóságod; hozza elő az avas obscuritások romkamrájából a valódi magyar zászlót, melyet szét szaggatni a 48-sok sem merészkedtek; – de fájdalom, eltakarták eredetiségét , a reá aggatott mindenféle szinü, vegyületü, idegenszerü czifraságokkal el annyira, hogy azt a hü nemzet megismerni sem tudván többé, 48-asnak keresztelé.”39 [Kiemelés az eredetiben.] Szent-Ivány számára az 1848. áprilisi törvények csak „a terrorisált s felülről elhagyatott országgyülés [által] elfogadott, s a megrémült király [által] szentesitett” illegitim törvényeknek számítottak, azokkal szemben az 1790. évi 10., 17. és 18. tc.-eket minősítette egyedüli elfogadható kiindulópontnak.40 Erre nyilvánvalóan Apponyi felhatalmazásával a Pesti Napló közzétette, hogy „biztos és hiteles adatok” nyomán tudatják, hogy a munka Apponyi beleegyezése, sőt tudta nélkül készült. Azaz Apponyi elhatárolta magát a röpirattól, így Szent-Ivány, kilétét még mindig nem fedve fel, kénytelen volt nyilatkozatban kinyilvánítani, hogy kizárólag saját véleményét s nem valamiféle pártprogramot foglalt írásba. 41 Az 1790. évi 10. tc. megerősítette az 1723-as pragmatica sanctio rendelkezését a birodalom országainak és tartományainak elválaszthatatlan és feloszthatatlan birtoklásáról, miközben hozzátette: Magyarország saját alkotmánnyal rendelkezik, s kizárólag saját törvényei szerint kormányzandó. A 17. tc. az 1741. évi 11. tc. hatályát erősítette meg, amelyben Mária Terézia kötelezte magát arra, hogy Magyarország ügyeit mind az országon belül, mind azon kívül kizárólag 38 Szent-Ivány feljegyzése, 1863. febr. 16., márc. 8. MNL OL P 1873-12.t.-1.: „ő az újoncozási jogot sem a bécsi, sem a pesti országgyűlésre bízni nem hajlandó – mert jelenleg mások a diplomatia követelményei, mint a megelőző időkben. Most készen kell lenni mindig, s a készültséget nem lehet az országgyűlések jóvoltától feltételezni, ha a diplomatia sikert akar”. 39 [Szent-Ivány V.]: A magyar nemzeti politika helyes iránya i. m. IX. 40 [Szent-Ivány V.]: A magyar nemzeti politika helyes iránya i. m. 25., 34. 41 Kemény Zsigmond aláírásával rövid közlemény. Vegyes tudósítások rovat. Pesti Napló, 1862. június 4.; Napi újdonságok rovat. Sürgöny, 1862. június 11.
