Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán
KONZERVATÍV KIEGYEZÉSI KÍSÉRLET 1863 TAVASZÁN 1240 nem került szóba. Az uralkodó ennek nyomán adta meg az engedélyt Apponyi felkérésére.15 Ezeket az információtöredékeket lényeges pontokon kiegészíthetjük a Szent-Ivány hagyatékában fennmaradt levelezés segítségével. Egy közjogi rendezést tárgyaló tágabb konferencia tartásának terve 1862 kora őszén már felbukkant Forgách elképzeléseiben. Augusztus elején így panaszkodott Szent-Iványnak írt levelében: „Hidd el, a sok terv, beszéd, elfogultság és túlhajtás közepette, még ismét az itteni zavart fölfogás és ferde eszmék között, magam is ingadozom – Istenem, hol lelem az utat a tömkelegből!” Szent-Ivány első röpirata mellett az egykor a liberális táborba tartozó Kovács Lajos röpiratában (A birodalom alkotmányos rendezése magyar felfogás szerint) foglaltakat vallotta leginkább magáénak, és a mű megjelentetése körül szintén bábáskodott. A programkavalkád tisztázására eredetileg Szent-Ivány javasolt egy konferenciát, amiről Forgách így nyilatkozott szeptember elején: „Én megvárom e munkának [Kovács röpirata], mely jelenleg németre is fordíttatik, hatását, szándékom azután úgy, mint leveled is tartalmazza, szűk körben tanácskozni azokkal, kik Ap[ponyi]., Sen[nyey].-féle eszméket, úgy Te és K[ovács]. L[ajos]. felfogásait képviselik, hogy a politikai irányban felölről némileg határozottabban folyhassak bé a tanácskozás eredménye nyomán. Időközben tapintok Bécsben is, ide is, oda is, hogy tudjam határozottan, mennyiben merev még most is bizonyos körökben a februárius 26 ki felfogás, mert újabb enuntiátioi Schm[erling]. úrnak főképp a német Juristentag körében azt látszanak tanúsítani, hogy februarius 26a csakugyan változást szen vedhet, és változni fog.”16 Úgy tűnik tehát, hogy a konferencia terve Forgáchot már ekkortól foglalkoztatta, célja a konzervatív táboron belüli nézeteltérések elsimítása volt, mint írta, „fehér hollók vagyunk, s a meghasonlás közöttünk nagy baj lenne”. Ennek jegyében október végén például Sennyeyt hívta megbeszélésre Bécsbe.17 Mindeközben, ahogy láttuk, azt remélte, a közjogi engedmények poli tikája talán nem fog merev ellenkezésre találni Schmerling és támogatói körében, ez utóbbiban azonban mélyen csalódnia kellett. Február közepén Schmerling egyedül a birodalmi tanácson belüli képviselői létszámarányokat illetően tartott 15 Szent-Ivány feljegyzése, 1863. jan. 31. és febr. 5. MNL OL P 1873-12.t.-1. Érdekes információ, hogy Esterházy szerint Sennyey 1862 nyarán már átadott neki egy iratot („Sennyey-féle punctátiók”), amelyek nagyon hasonlítottak az Apponyiék által később előterjesztett programhoz. Ezt ő annak idején visszaadta Apponyinak azzal, hogy Forgáchcsal is közöljék. Szent-Ivány feljegyzése, 1863. febr. 16. Uo. 16 Az 1861. évi országgyűlés feloszlatását követően valóban kiegyenlítési tervek özöne zúdult az olvasóközönségre. Vö. Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink”, 1861–1865. Századok 139. (2005) 695–732.; Forgách levelei Szent-Iványhoz. Bécs, 1862. aug. 7., szept. 7., szept. 22. MNL OL P 1873-12.t. No. 107–109.; Ferenc József 1861. febr. 26-án bocsájtotta ki a birodalom alkotmányossága alapdokumentumának tekintett, Ausztriában „februári alkotmány”-ként, Magyarországon viszont csak „februári pátens”-ként emlegetett iratot. A 3. Deutscher Juristentag rendezvényt 1862. aug. 25–28. között Bécsben tartották. 17 Forgách levele Szent-Iványhoz. Bécs, 1862. okt. 20. MNL OL P 1873-12.t. No. 111.
