Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Szijártó M. István: A „professzionális” hivatalnokok tereziánus nemzedéke és a „bürokraták” hatalomátvétele
A „PROFESSZIONÁLIS” HIVATALNOKOK TEREZIÁNUS NEMZEDÉKE 1192 a politikában nagyobb önállóságot mutattak. Ez megnyilvánul a következő nemzedéknél is: nemcsak a vármegyébe a fiúk generációjában visszatérő Baranyi családnál találkozunk ugyanis politikai ellenzékiséggel, hanem Esterházy Ferenc legismertebb fiánál, Esterházy Károly egri püspöknél, sőt Patachich Boldizsár már báróként megszületett, majd az érseki székbe emelkedett fia, Gábor esetében is. A politikai ellenzékiség egyes megnyilvánulásaiból persze nem következhethetünk általános ellenzéki attitűdre, hiszen minden fent ismertetett karrier alapvonása a királyi szándékok lojális szolgálata volt, mégis úgy tűnik, hogy a háborús nemzedék „professzionális” tisztviselő arisztokratáit elsősorban az önállóság jellemezte – szemben olyan köznemesi hivatalviselőkkel, akik csak a Kancelláriánál vagy a Kúriánál szolgálták a királyt, semmilyen önálló politikai megnyilvánulás nem köthető hozzájuk, és még hosszú szolgálatukkal sem tudták családjukat az elitbe emelni: ők valóban csak szolgái voltak az uralkodói szándékoknak. De a háborús generáció nyolc „professzionális” hivatalviselője között ez utóbbiak még egyértelműen kisebbségben voltak. Az átmeneti nemzedék (1680–1700) Az átmeneti nemzedék csoportjába tartoznak: gróf Balassa Pál helytartótanácsos, gróf Erdődy György országbíró, Festetics Kristóf hétszemélynök, gróf Grassalkovich Antal kamaraelnök, Koller József kancelláriai tanácsos, Niczky György hétszemélynök, báró Vajay László kamarai tanácsos – *Barinay László helytartótanácsos, Bíró István királyi táblai ülnök, Fabiankovich György helytartótanácsos, jeszeniczei Jankovich Miklós hétszemélynök, Mantinelli Károly kamarai tanácsos, Nedeczky Károly kancelláriai tanácsos, Weidinger Ferenc kamarai tanácsos.10 Szembetűnő sajátosság, hogy a „professzionálisnak” tekinthe tő tisztviselők 14 főből álló csoportjában mindössze egyetlenegy született arisztokratát találunk, Erdődy György Lipót grófot, aki pedig minden tekintetben a korábban elemzett csoport főnemesi tagjaihoz hasonló profilt mutat: esetenként politikai önállóságát demonstrálja királyhűsége dacára – és ez még fiaira is igaz. A 13 köznemesből hárman maguk részesültek főúri rangemelésben (Balassa Pál, Grassalkovich Antal, Vajay László), háromnak a fia (Festetics Kristóf, Koller József, Niczky György) – azaz a vizsgált köznemes hivatalviselők csaknem egynegyede, fiaikat is beleértve mintegy a fele – vagyis igen jelentős részarány. Mint a háborús nemzedéknél, itt is elkülöníthetők a „bürokraták”: azok, akik minden vármegyei politikai háttér nélkül az adott dikasztérium (általában a Kancellária vagy a Kamara) apparátusában emelkedtek fel, és végül az elért fontos pozíció ellenére 10 Az egyes nemzedéktagok közlésénél ennek megfelelően vannak felsorolva a vizsgált „professzionális” hivatalviselők, –* jelzéssel elválasztva a nemzedéken belüli csoportokat.
