Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Szijártó M. István: A „professzionális” hivatalnokok tereziánus nemzedéke és a „bürokraták” hatalomátvétele
A „PROFESSZIONÁLIS” HIVATALNOKOK TEREZIÁNUS NEMZEDÉKE 1190 tapasztalatok hiánya alapvetően más meggyőződéseket, politikai magatartásformákat és általában másféle attitűdöket alakított ki a 18. század szülötteiben, mint amelyek a korábbi generációkat jellemezték. Az ő viselkedésük a politika szférájában így különbözött a korábbi periódusok tagjaiétól. Ezért elkülönítem az 1680 előtt születetteket – akik rendelkezhettek a török háborúk tapasztalataival, de a Rákócziszabadságharcot már bizonyosan teljes egészében felnőtt fejjel élték meg, sőt (esetleg) harcolták végig – a következő generációtól, illetve az 1700 után született „konszolidációs” nemzedéktől, amelynek legfeljebb gyermekkori élményei fűződhettek a háborús időszakhoz. Feltételezem azt is, hogy tapasztalatai alapján elkülöníthető az a – nevezzük így – tereziánus nemzedék , amely az életét Mária Terézia uralkodása alatt élte le, sőt amelyet részben már a felvilágosult abszolutizmus nevelt fel. Így a következő négy generációt fogom elkülöníteni: az 1660 és 1680 között született há borús nemzedéket, az 1680–1700 között született átmeneti nemzedék et, az 1700 és 1720 között született konszolidációs nemzedék et, végül az 1720 és 1740 között szüle tett tereziánus nemzedéket. Az első nemzedéket az arányos vizsgálat okán korlátoztam a többihez hasonlóan két évtized szülötteire, míg az 1740 után születettekkel azért nem foglalkoztam, mert nekik már nem volt elég idejük arra, hogy még 1800 előtt eltöltsenek negyed évszázadot a vezető hivatalokban. Az első vizsgálat hatóköre mindazon világi tisztviselőkre kiterjedt, akik a Kancellária, a Helytartótanács vagy a Kamara apparátusában tanácsosi, esetleg előbb titkári, majd tanácsosi beosztásban6 dolgoztak legalább egy negyedszázadig. (Ahogyan Papp Gábor megállapította, a 25 év már több mint kétszer olyan hosszú időszak, mint az átlagos helytartótanácsosi pályafutás hossza.7 Ezért úgy vélem, őket minden joggal „hivatásos” tisztviselőnek tarthatjuk.) Az első vizsgálat során tehát azt szeretném megtudni, hogy az e körbe sorolható 68 „professzionális” tisztviselő mely nemzedékekhez tartozott. Azaz a 18. század magyarországi hatalomgyakorló elitjében mit lehetett elérni az állami hivatalok hivatásszerű betöltése révén? Ennek lehetőségei pedig mennyiben változtak generációról generációra? (Az illetőkről csak a legmagasabb betöltött tisztséget tüntetem fel, ezt is csak a személyek könnyebb beazonosíthatósága érdekében. A főnemesi címet gyakran maguk szerezték, esetleg csak pályafutásuk vége felé.) 8 6 Azokat a titkárokat viszont, akikből nem lettek köznemesi tanácsosok, kiszűrtem a vizsgált sokaságból. 7 Papp Gábor kiszámította, hogy 1723 és 1783 közt a Helytartótanácsnál tanácsosként eltöltött átlagos hivatali idő 12,16 év volt. A szórás 6,5 év. Lásd Papp Gábor: A Helytartótanács köznemesi tanácsosai (1723–1783). Az első eredmények. Elhangzott a Diaeta munkacsoport 2006. április 12-ei konferenciáján (szijarto.web.elte.hu/PG.html, letöltés 2019. aug. 7.). 8 A nemesi előnevet csak akkor tüntetem fel, ha ez szükséges két azonos nevű és egyaránt ismert nemesi család megkülönböztetéséhez.
