Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
A PÜSPÖK-FŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN 1184 dó között, hogy a királynő a lelkigondozás (cura animarum ) mellett a szokásokat, normákat egységesítő eljárást (cura morum ) várt el az egyház képviselőitől. Tetten érhető ez a célkitűzés a soknemzetiségűnek számító déli megyékben, illetve a délszláv területeken. Jól mutatja ezt az uralkodó fokozott érdeklődése a szlavón régió egyházi struktúrájával kapcsolatban. 1752-től kezdve szorgalmazta, hogy a Baranya és Tolna megyében lévő plébániák mellett a szlavóniaiakat is írassa össze Klimo, hogy az eredmények ismeretében változtatásokat eszközöljön.77 A legfontosabb vizsgálati szempont az volt, hol szükséges és hol lehetséges új plébániákat alapítani, valamint, hogy alkalmas pappal rendelkeznek-e az egyes közösségek. 78 A szlavóniai lakosság lelki gondozása egyfajta konszolidációs programként 1755-ben a parasztmegmozdulások miatt még inkább felértékelődött. Ebben az évben Klimót Verőce vármegye adminisztrátorává nevezte ki az uralkodó, miután az addigi főispán, Patachich Lajos a tehermentesítését kérte.79 Mária Terézia jelentős szerepet szánt ebben a helyzetben a püspöknek,80 és rajta keresztül a plébánosoknak, taní tóknak. Az 1756. március 15-én kelt levelében kifejezésre juttatta, hogy a szlavón falvakban tevékenykedő plébánosoktól és tanítóktól azt várja el, hogy szorgalommal tanítsanak, és ezáltal rendezzék a közösségek életvitelét.81 Klimo a már megkezdett pécsi egyházmegyei vizitációs tevékenységét a szlavóniai területre is áthelyezte, egyúttal felmérette, hol lehet új plébániákat felállítani.82 A szlavóniai plébániák élére fokozatosan nevezett ki egyházmegyés papokat, háttérbe szorítva ezzel a parókiákon tevékenykedő ferences szerzeteseket. Szabályozta a plébániák működését, intézkedett a bevételek egységesítéséről.83 A papi járandóság és ellátás növelését illetően kiemelte a püspök, hogy ez a hívek mezőgazdasági termelésének javításával függ össze. 84 77 PPL 1752. 55. Status animarum et conscriptio parochiarum in Slavonia ad Dioecesim Q.Ecclesiensem spectans; PPL 1753. 5. Petitur informatio de parochiis Sclavoniae. 78 PPL 1753. 5. Már 1753-ban felvetette Mária Terézia, hogy Szlavóniából származó kispapok számára létesítsenek szemináriumi helyeket, illetve ösztöndíjat. PPL 1754. 3. 79 Bahlcke, J.: Ungarischer Episkopat i. m. 142. Adminisztrátori címét 1755 végén a Tolnai, Baranyai vármegyegyűléseken is használta. MNL Tolna Megyei Levéltára IV. 1. a. Közgyűlési jegyzőkönyvek. Protocollum 10. (ab anno 1754 usque 1761). 230. 80 Provisionale Urbarium ad regulandos interimales Regni Croatiae subditos. PPL 1755. 52. 81 „Unde quemadmodum Nobis subjecti populi salutem praeprimis cordi habemus, atque ideo etiam velimus: ut is in rebus fidei, probitate vitae, et genere morum Christianis convenientium per illos, quibus ejus rei cura incumbit, omni meliori modo erudiatur, ita in zelo, et industria fidelitatis Vestrae Pastorali plene confidimus, eandem hac in parte in gremio Diaecesis suae id facturam, quo idcirco nihil a se desiderari patiatur. Quodipsum etiam dum fidelitati Vestra benigne committimus, una a tempore etiam posterius submissae relationis de statu partium illarum religionis, an, et ubi communitatis Parochis, et Ludi magistris provisae sint? Anve, et quam sedulo populo cathechetica tradantur?” Circa populum Sclavoniae, velut admodum rudem in rebus fidei omni meliori modo erudiendum. PPL 1756. 17. 82 Regno Slavonicae Conscriptio Neo erigendarum in Inclyto Regimine Slavonico Brodensi sitarum Parochiarum secundum normam ab Excelso Consilio Locumtenentiali Regio transmissam. PPL 1755. 46. 83 PPL 1757. 64. 84 Uo.
