Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
GŐZSY ZOLTÁN 1185 Klimo számára, mint a hivatalát frissen elfoglaló és a trienti elveket szem előtt tartó püspök számára evidens volt, hogy egyházmegyéjét (főként egy több éves vacantia után) fel kell mérnie. Mindezeken túl az uralkodónő is elvárta tőle, mint püspöktől és mint főispántól egyaránt, hogy pontos képet szerezzen a rá bízott lakosságról. A déli területek a betelepülések, a migráció és a vegyes etnikumú lakosság (és számos más társadalmi kérdés) miatt különös jelentőséggel bírtak. 1753-ban Mária Terézia teljes körű Canonica visitatio elkészítésére adott utasí tást Klimo számára (Universas et quaslibet Ecclesias, Templa et Parochias in praefata Diaecesi Quinque Ecclesiensi existentes). Pátensével mindenkit arra utasított, hogy a vizitációt segítsék, támogassák, ne akadályozzák. 85 A püspök gondosan elrendezte az egyes egyházlátogatások gördülékeny lefolytatását. 1753. augusztus 15-én instrukciót adott ki az esperesei és plébánosai számára, majd 1756-ban részben az előző anyagot megismételve, egységes kérdőpontokat (Puncta visitationis ) fo galmazott meg az összeíráshoz.86 Felvette a kapcsolatot az egyházmegye terüle tén élő birtokosokkal. A püspök személyesen vezette a vizitációt. A plébániákon előre elkészített anyagot személyesen ellenőrizte (oculis usurpavimus ), észrevétele it lediktálta (dictaremus ). 87 Egyértelmű prioritást élvezett a felmérésekben a hiá nyok és az esetleges korrekciók rögzítése. Vizsgálta a plébániák és filiák viszonyát: mennyiben tudja érdemben ellátni a plébános a saját plébániakörzetét, mennyire kielégítő a hívek számára a fennálló állapot, tudják-e látogatni a miséket, részesülnek-e a szentségekben. Fontos szempont volt a templomok, a parókiák állapotának felmérése, az infrastrukturális fejlesztés nélkül nem lehetett a rendszer bővítéséről gondolkodni. A vizitáció következetesen ellenőrizte a papság alapfeladatait. Vizsgálták a pap hozzáállását, mennyire végezte szorgalmasan (diligens, sedulus ) a munkáját. A szorgalom mellett alapvető volt a plébános helyben tartózkodása (residentia ). Kiemelt igény volt a morális értékek közvetlen vagy közvetett átadása, érvényesítése. A közvetlen eszközök közé sorolhatjuk egyrészt a tanító tevékenységet, másrészt a helyi társadalom erkölcsi vétségeire adandó reakciókat. A moralitás érvényesítésének közvetett eszközei között a plébános morális példaképként való viselkedését, működését kell említenünk.88 A püspök hangsúlyt fektetett a papság kiválasztására és nevelésére. Az uradalmakkal is igyekezett elfogadtatni ezeket a szempontokat, hiszen az alkalmas pap kiválasztása egyházi kompetencia, a püspök felelőssége és feladata 85 MNL Országos Levéltára A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Libri Regii 43. kötet 73. 86 PPL 1756. 83. 87 Visitatio i. m. 75. 88 A plébánosok esetében következetesen vizsgálta a vizitáció a moralitás kérdését, és így rendszeresen ki is tért arra, képesek-e ebben a tekintetben példaképként viselkedni. Visitatio i. m. 240.
