Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
GŐZSY ZOLTÁN 1177 A papok számára a püspök ténykedése, viselkedése, személyisége, elhivatottsága kell, hogy irányadó legyen, az egyházmegyéjét határozottan, hatékonyan vezető püspök számára pedig egy olyan pápa nyújthat tényleges segítséget és példát, aki hasonló karakterjegyekkel bír. Ebben a vertikális struktúrában az alkalmasság és a példamutatás a fő kohéziós erő, a beiktatott láncszemek pedig a stabilitást adják. A püspöki szint a rendszer központja, megerősítésével központi tartóoszlopot kapott a struktúra. Alkalmas pápa megfelelő példát mutat püspökeinek, akik ezt „továbbsugározzák” papjaik felé, ők pedig szorgalmukkal és jámborságukkal a hívek felé. A rendszer azonnal megbicsaklik, ha bárki nem példaszerű, példaértékű.43 A kor politikai és egyházi diskurzusában igen gyakori gondolat a példamutatás ilyen „láncszerű” felfogása. III. Károly egyházpolitikai koncepciójában (az egyházi infrastruktúra kiépítése, megerősítése az 1733-as lelkészpénztár felállításával) előszeretettel használja ezt a képet. Esterházy Imre esztergomi érsektől azt várta el, hogy az uralkodói példamutatást követve, aktív szerepvállalásával és példájával világítson a többi püspöknek (caeteris episcopis suo exemplo praelucere valeat), 44 az egyházi vezetők pedig finanszírozási tevékenységükkel jó példát szol gáltathatnak (bono exemplo praeeant ) a birtokos kegyuraknak. 45 Ahogy az a trienti program központi eleme volt, XIV. Benedek is nagy hangsúlyt fektetett az egyház tanító funkciójára, és a strukturális reformok mellett a tartalmi kérdésekben is megfogalmazta elvárásait. Az egyház tanító tevékenységét a pápa az 1742. február 7-én kiadott Etsi minime kezdetű en ciklikájával szabályozta. Ennek 5. fejezetében jelzi, hogy a trienti zsinat két kiemelt feladatot ró a plébánosra: a prédikálást és a katekézist (Parochorum mu nus duplex: praedicandi et cathecizandi). 46 Az enciklika pontosan rámutat arra az adottságra, amellyel az egyház rendelkezett: papjai révén kapcsolatban állt szinte a társadalom egészével, ráadásul különböző vallási cselekményeivel (prédikáció, tanítás, gyóntatás) minden korosztály, illetve minden rendű és rangú ember számára üzenetet közvetített.47 A pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy különböző okokból a keresztény tanítás minden életkorban szükséges, és ehhez az egyes papoknak alkalmazkodniuk kell, meg kell találniuk a módját, 43 Vö. Gőzsy Zoltán: Exemplo praelucere. XIV. Benedek pápa egyházigazgatási programja és magyarországi hatása. In: Sed intelligere. Tanulmányok a hatvanöt éves Gyarmati György tiszteletére. Szerk. Bánkuti Gábor – Slachta Krisztina – Vonyó József. Pécs 2016. 87–91. 44 III. Károly Esterházy Imréhez 1733. márc. 7-én írt levelében: „Regiumque meum exemplum eo celerius secuturam, ut qua primas coeteris episcopis suo exemplo praelucere valeat in iis, quae juxta divini humanique iuris dispositionem animarum curae debentur.” Hodinka Antal: III. Károly levelei gr. Esterházy Imre Herczeg Primáshoz 1725–1740. Történelmi Tár 2. (1879). 4–5. 45 „sicque aliis Terrestribus Dominis eatenus bono exemplo praeeant. ” PPL. 1733. 6. 5. 46 Sanctissimi Domini 111. 47 Uo. 113.
