Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
A PÜSPÖK-FŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN 1178 hogy a hívők számára elérhetővé tegyék a keresztény tanok elsajátításának, megismerésének a lehetőségét.48 Ezt a speciális lehetőséget az egyház csak ak kor tudja kihasználni, ha ezt a feladatát: 1.) egységesen kezeli. A prédikáció a vasárnapi mise központi részévé vált. A katekézist mise után, délután tartották a gyermekeknek. XIII. Benedek (1724–1730) 1725-ben rendelte el, hogy az iskolába nem járó, 14 év alatti fiúknak és a 12 év alatti lányoknak is részt kell venniük vasárnaponként hittan képzésben. 49 2.) megfelelő minőségben végzi. E tekintetben a szemináriumokban folyó minőségi fejlesztésekre kell utalnunk, ahol a papok tudományos felkészítése mellett kiemelt szerepet kapott a nyelvi, illetve a retorikai képzés is. Szintén elvárás volt a közérthető, a hívek számára feldolgozható kommunikáció. Erre vonatkozóan a pápa a tiszta (clarus ), a világos ( dilucidus ) és az érthető, felfogható ( intelligibilis ) jelzőket használja az enciklikában. 3.) ellenőrzötten műveli. A püspököknek nem csupán a plébánosok tanítói teljesítményét és verbális képességeit kellett ellenőrizniük, vizsgálniuk, hanem az egyre gyakrabban szerepet kapó világi tanító munkáját és kompetenciáit is. XIV. Benedek koncepciója valójában nem újdonság, sokkal inkább a trienti elvek újragondolása, artikulálása. XIV. Benedek esetében az irányító, szervező funkció erősödött meg: a pap jó vezetője és jó gazdája is a közösségének, amivel igazgatási, társadalmi és gazdasági feladatok is járnak. A másik fontos attitűd a fejlesztés, az optimalizálás hangsúlyozása, a korrekcióba vetett hit, illetve a javításhoz szükséges tudás, ismeret megszerzésének képessége. Mindezekkel együtt a pápa olyan minőségi, ugyanakkor reális programot fogalmazott meg, amelyet a 18. századra konszolidálódott egyházmegye vezetője Magyarországon is meghirdethetett. Az Ubi primumban megfogalmazott irány elvek és XIV. Benedek kormányázási koncepciója irányt és példát mutatott a kor egyházi vezetőinek. 50 48 Uo. 112. 49 Visitatio Parochiarum Dioecesis Quinqueecclesiensis 1753–1757. Baranya és Tolna vármegye plébániáinak összeírása 1753–1757. Bev. és a forrásokat közreadta Gőzsy Zoltán. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis XIV.) Pécs 2016. 35. 50 A hazai püspökök nagy hangsúlyt fektettek a plébánosok képzésére, emelték a szemináriumi oktatás színvonalát. Klimo rendelete szerint például csak akkor vehettek fel valakit a szemináriumba, ha a dél-dunántúli régióban preferált három nyelv (magyar, horvát, német) közül kettőt ismert. Prioritást jelentett az affabilitas , a megfelelő nyelvi készség, aminek köszönhetően a plébános könnyebben tudott kapcsolatot tartani a közösségével. Lásd Gőzsy Zoltán: A katolikus egyház normakommunikációs és mediátori szerepe a 18. században. In: Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18–20. századi Magyarországon. Szerk. Bárth Dániel. Bp. 2013. 68.
