Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán

A PÜSPÖK-FŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN 1176 Az enciklika egyik legfontosabb üzenete a személyes felelősség. A papsággal kap­csolatban Benedek szigorú álláspontot fogalmaz meg: jobb ugyanis, ha kevesebb, de kipróbált, alkalmas és hasznos szolgálója van, mint több olyan, akik az egyház (Krisztus teste) építésében nem akarnak erősek lenni.38 Ilyen szigorú elvárásokhoz szükséges, hogy minden egyházmegyében legyen papképző szeminárium, ahol pe­dig már van, ott bővítsék, fejlesszék azt. Elvárás a tehetséggondozás, illetve a sze­mináriumba felvett hallgatók teljesítményének és alkalmasságának folyamatos mé­rése.39 Mindezeket egyértelműen a püspök felelősségi körébe utalta az enciklika: 40 ha megfelelő a kapcsolat a szeminaristákkal, a püspök képes lesz azokat kiválaszta­ni a plébánosi hivatalra, akik a „nép gyümölcsöző kormányzására” (ad fructuosam plebium gubernationem) alkalmasak lehetnek. 41 Az alkalmatlanokat viszont el kell távolítani az egyház kötelékéből, mert azok helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. A megfelelő kormányzás, irányítás alapvető feltétele a rendszeres és szorgal­mas munkavégzés. A rendszerességhez hozzátartozik a személyes helyben tar­tózkodás (personalis residentia ). 42 A tartós távollétet (amivel kárt szenved a nyáj) egyértelműen tiltja az enciklika 4. fejezete, a püspököket pedig felszólítja, hogy vizsgálják ki az ilyen ügyeket. A papok kompetenciái között hangsúlyos szerepet kap az aktivitás, a szorgal­masság. Ennek csupán két jelentős elemét emelném ki. Egyrészt az érdemi guber ­natio elképzelhetetlen a mindennapi aktív tevékenység nélkül, másrészt a szorgal ­mas pap olyan példát mutat, amely kiérdemli a hívek megbecsülését. Az encikli­ka szerint a hit és a cselekedet normáit csak úgy és akkor értik meg vagy fogadják el a hívek, ha a lelkipásztoruk a hivatalában nem tétlen (segnis ), lusta ( remissus ) , dologtalan (deses ), hanem kitartó, állhatatos ( assiduus ), tevékeny, iparkodó ( indust ­rius, sedulus), szorgalmas ( diligens ) és éber ( vigilans ). A vezetőnek fel kell mérnie a gondjaira bízott közösséget, hogy megfelelő koncepciót tudjon kidolgozni az esetleges korrekciókhoz, fejlesztésekhez. Emiatt tartja az enciklika alapvetőnek az egyházlátogatást (Canonica Visitatio ). Csak az így megszerzett tapasztalatok ismeretében lehet szabályokat alkotni. Önmagában ez sem elégséges, csak ha a vezető az utasítások végrehajtását (praeceptorum execu ­tio) újabb látogatáson ellenőrzi. 38 „Melius enim profecto est pauciores habere ministros, sed probos, sed idoneos, atque utiles, quam plures, qui in aedificationem Corporis Christi, quod est Ecclesia, nequicquam sint valituri.” Sanctissi­mi Domini 5. 39 Uo. 40 „ad Episcoporum solertiam industriamque maxime pertinet. ” Uo. 41 Uo. 6. 42 Vö. Gárdonyi Máté: A katolikus egyház tridenti reformja. In: Katolikus megújulás és a barokk Ma­gyarországon. Különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700–1740). Szerk. Gőzsy Zoltán – Varga Sza­bolcs – Vértesi Lázár. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis VII.) Pécs 2009. 50.

Next

/
Thumbnails
Contents