Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
A PÜSPÖK-FŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN 1176 Az enciklika egyik legfontosabb üzenete a személyes felelősség. A papsággal kapcsolatban Benedek szigorú álláspontot fogalmaz meg: jobb ugyanis, ha kevesebb, de kipróbált, alkalmas és hasznos szolgálója van, mint több olyan, akik az egyház (Krisztus teste) építésében nem akarnak erősek lenni.38 Ilyen szigorú elvárásokhoz szükséges, hogy minden egyházmegyében legyen papképző szeminárium, ahol pedig már van, ott bővítsék, fejlesszék azt. Elvárás a tehetséggondozás, illetve a szemináriumba felvett hallgatók teljesítményének és alkalmasságának folyamatos mérése.39 Mindezeket egyértelműen a püspök felelősségi körébe utalta az enciklika: 40 ha megfelelő a kapcsolat a szeminaristákkal, a püspök képes lesz azokat kiválasztani a plébánosi hivatalra, akik a „nép gyümölcsöző kormányzására” (ad fructuosam plebium gubernationem) alkalmasak lehetnek. 41 Az alkalmatlanokat viszont el kell távolítani az egyház kötelékéből, mert azok helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. A megfelelő kormányzás, irányítás alapvető feltétele a rendszeres és szorgalmas munkavégzés. A rendszerességhez hozzátartozik a személyes helyben tartózkodás (personalis residentia ). 42 A tartós távollétet (amivel kárt szenved a nyáj) egyértelműen tiltja az enciklika 4. fejezete, a püspököket pedig felszólítja, hogy vizsgálják ki az ilyen ügyeket. A papok kompetenciái között hangsúlyos szerepet kap az aktivitás, a szorgalmasság. Ennek csupán két jelentős elemét emelném ki. Egyrészt az érdemi guber natio elképzelhetetlen a mindennapi aktív tevékenység nélkül, másrészt a szorgal mas pap olyan példát mutat, amely kiérdemli a hívek megbecsülését. Az enciklika szerint a hit és a cselekedet normáit csak úgy és akkor értik meg vagy fogadják el a hívek, ha a lelkipásztoruk a hivatalában nem tétlen (segnis ), lusta ( remissus ) , dologtalan (deses ), hanem kitartó, állhatatos ( assiduus ), tevékeny, iparkodó ( indust rius, sedulus), szorgalmas ( diligens ) és éber ( vigilans ). A vezetőnek fel kell mérnie a gondjaira bízott közösséget, hogy megfelelő koncepciót tudjon kidolgozni az esetleges korrekciókhoz, fejlesztésekhez. Emiatt tartja az enciklika alapvetőnek az egyházlátogatást (Canonica Visitatio ). Csak az így megszerzett tapasztalatok ismeretében lehet szabályokat alkotni. Önmagában ez sem elégséges, csak ha a vezető az utasítások végrehajtását (praeceptorum execu tio) újabb látogatáson ellenőrzi. 38 „Melius enim profecto est pauciores habere ministros, sed probos, sed idoneos, atque utiles, quam plures, qui in aedificationem Corporis Christi, quod est Ecclesia, nequicquam sint valituri.” Sanctissimi Domini 5. 39 Uo. 40 „ad Episcoporum solertiam industriamque maxime pertinet. ” Uo. 41 Uo. 6. 42 Vö. Gárdonyi Máté: A katolikus egyház tridenti reformja. In: Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon. Különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700–1740). Szerk. Gőzsy Zoltán – Varga Szabolcs – Vértesi Lázár. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis VII.) Pécs 2009. 50.
