Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
GŐZSY ZOLTÁN 1175 lelkipásztori, vezetői és egyfajta szellemi, kulturális küldetéstudata alapozta meg, komplex célkitűzéseit pedig egységes rendszerben volt képes megvalósítani. Az alábbiakban XIV. Benedek két enciklikája kapcsán világítok rá arra, hogy a pápa törekvései jelentős mértékben megelőlegezték és megalapozták a „felvilágosult abszolutizmus” névvel illetett politikai berendezkedés intézményi kereteit, valamint művelődési és kommunikációs stratégiáját.33 Koncepciója mind Mária Terézia politikai törekvéseiben, mind a magyarországi főpapok szervezési és politikai döntéseiben hangsúlyos szerepet kapott. 34 Az Ubi primum kezdetű enciklika XIV. Benedek programadó körlevele, melyet 1740. december 3-án adott ki. A pápa ezt egyfajta utasításként, figyelmeztetésként (admonitio ), illetve bíztatásként ( cohortatio ) fogalmazta meg. 35 Úgy ítélte meg, hogy a katolikus egyház sikeres működésének záloga a kompetens és a trienti elvekhez ragaszkodó kormányzati és irányítási tevékenység. Számára az effektív irányítás egyfajta identitássá, védjeggyé vált, a vezetést koordinációként, illetve kormányzásként (gubernatio ) értelmezte. A vezetés eszerint szervezési, irányítási kérdés, amelynek fontos része a felelősség és a feladatok megfelelő disztribúciója. XIV. Benedek az egyházi struktúrákat tárgyaló, 1750-ben megjelent nagy összefoglaló művében36 ezt az irányítói attitűdöt az egyházi hierarchia minden szint jére értelmezte: a plébánosnak ugyanúgy a helyes útra kell terelnie, kormányoznia híveit, miként a püspököknek és a pápának. A pápa programadó enciklikája elején fogalmazta meg, hogy a péteri örökséggel az irányítás feladatát kapta, amivel kapcsolatban mind a püspökök, mind a lelkipásztorok, mind a hívek felé felelősséggel tartozik. Éppen ez a rendszerszerű, organikus és univerzális gondolkodás vezette rá arra, hogy „csapatként” gondolkodjon a klérusról, amely csak akkor tud eredményesen teljesíteni, ha elhivatott egyéniségek alkotják. Ezért arra buzdította a püspökeit, hogy gondos válogatással olyan klerikusokat vegyenek fel, akiktől méltán várhatják, hogy munkájuk lelki hasznot (spiritualem utilitatem ) hoz az egyháznak. 37 33 A tanulmányban használt szövegkiadás: Sanctissimi Domini Nostri Benedicti Papae XIV. Bullarium. Tom. I. In quo continentur constitutiones, epistolae etc. Editae ab initio pontificatus usque ad annum MDCCXLVI. Roma 1746. (a továbbaikban: Sanctissimi Domini) 34 Klimo György pécsi püspök könyvtárában a 18. század végére XIV. Benedek pápának 23 műve volt megtalálható. Index librorum bibliothecae episcopalis Quinqueecclesiensis. Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya. A felvilágosodás és az egyházak kapcsolatáról a legutóbbi összefoglalást lásd Forgó András: A katolikus felvilágosodás a német nyelvű történetírásban. Világtörténet 36. (2014) 239–265. 35 Sanctissimi Domini 4. 36 Prosperi Lambertini: Cardinalis Archiepiscopis Bononiensis postea Benedicti XIV. Pontifici Optimi Maximi, Institutiones ecclesiasticae, quas latine reddidit Ildephonsus a S. Carolo. Ingolstadt 1750. 37 „cum accurato delectu ii Clericali militiae adscribantur, a quibus merito possit expectari, ut [...] eorum opera Ecclesiis vestris spiritualem afferat utilitatem.” Sanctissimi Domini 4.
