Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
GŐZSY ZOLTÁN 1173 Szemléletében és tartalmában is ehhez hasonló az 1768. november 21-én kiadott újabb főispáni utasítás (Instructio pro Supremis Comitibus ). 23 Az 1752-es szöveget vették alapul, amelynek pontjait részben kiegészítették,24 részben újabb pontokkal bővítették.25 Az 1768-as utasítás is a helyes adminisztrációt és a megfelelő rend kialakítását jelöli meg alapvetésként,26 de ez a szöveg egyrészt konk rétabb célokat is megfogalmaz, pontosítja és részletezi az elvárt eljárási rendet, másrészt aktuálisan reflektál a korszak újabb kérdéseire. A szövegben karakteresebben és kiérleltebben körvonalazódik Mária Terézia társadalmi, művelődési és gazdasági programja, amely már az 1752-es utasításban is tetten érhető, és amelynek alapján az 1751-ben kinevezett püspök-főispánok tevékenykedtek. Az 1768-as változat tovább gyarapítja a főispánok feladatait, bővíti azon ügykörök sorát, amely felett felügyeletet kell gyakorolniuk. Különösen érvényes ez a gazdaságfejlesztő szerepre, amelyet új elemként emelt be Mária Terézia. Az új utasítás második részébe bekerült 10. pont igen részletesen vázolja fel azt, hogy a főispánnak közvetlen és közvetett szerepet kell vállalnia a kereskedelem és az ipar volumenének növelésében.27 Emellett tetten érhető, hogy 1768-ban (egyfajta felügyeleti szervként) már nagyobb szerepet kap a Helytartótanács, amelyet a főispánoknak tájékoztatniuk kellett adatokkal, információkkal. Ebben a tanulmányban csupán egy szempontra hívnám fel a figyelmet, amely erősen megmutatkozott Klimo püspök tevékenységével kapcsolatban is. Az utasítás egyrészt igen részletesen szól a főispán azon kötelességéről, mely szerint ügyelnie kell arra, hogy minden faluban legyen egy tanító, akitől a fiatalság nem csupán az írás, olvasás és számolás alapjait sajátíthatja el, hanem a katekézist is megtartja.28 Ezekről a tanítókról a főispánnak információkat kell gyűjtenie, és azokat továbbítania a helytartótanács mellett az uralkodónak is. 29 A főispáni utasításokból is jól látszanak azok az irányok, amelyek mentén Mária Terézia a Habsburg örökösödési háborút követően közigazgatási, társadalmi, valamint gazdasági fejlesztési programot akart végrehajtani. Miután lezárult a 18. század első felének újjá- és újraépítési, konszolidációs időszaka, mind az állam, mind az egyház részéről megfogalmazódott egy saját szempontú, de hasonló értékekre alapozott 23 PPL 1768. 92.; Az utasítás szövegét közli: Palugyay I.: Megyerendszer i. m. 39–56. 24 A megismételt pontokhoz tettek kiegészítéseket átvezetéssel vagy átvezetés nélkül (pl. ad haec contingere potest). Palugyay I.: Megyerendszer i. m. 46. 25 Az első, igazgatási, jogszolgáltatási részt két ponttal (a 11. pont a katonaság elszállásolásával, a 12. az erdők védelmével, megőrzésével kapcsolatban rendelkezett); a második, adóigazgatási részt egy ponttal bővítették. 26 PPL 1768. 92. 27 Palugyay I. : Megyerendszer i. m. 53–56. 28 Uo. 40. 29 „Concinnandam super his informationem Consilio Locumtenentiali exhibeant, abinde Nobis admittendam.” Palugyay I.: Megyerendszer i. m. 40–41.
