Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
A PÜSPÖK-FŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN 1172 szolgálták, míg a mulasztások a köz érdekeit sértették. Az uralkodó ugyanitt hívja fel a figyelmet a vámok (és az azoknál lévő útszakaszok, átkelők minőségének) ellenőrzésére. A 9. pont az árvaüggyel kapcsolatos eljárást szabályozza az 1715. évi 68. tc.-re hivatkozva, amelynek pontos végrehajtását várja el a főispántól (itaque attendent ipsi Supremi Comites, ut in comitatibus, quibus praesunt, praeattactae legis dispositio exacte observetur). Az árvaügy kiemelt szerepet kap igazgatási és társadalmi kérdésként egyaránt.20 Az utolsó, 10. pont – mintegy keretbe ágyazva az utasítást – általánosan fogalmazza meg a főispán felelősségét, feladatait. E passzus hangsúlyozza az uralkodó és a helytartótanács leiratainak, utasításainak pontos végrehajtását. A főispánnak őrködnie kell az alá beosztott hivatalviselők (officialibus sibi subordinatis) felett, hogy a vármegye minden ügye rendben elvégeztessen, az esetle gesen felmerülő problémák kijavíttassanak. Ha bármi okból kifolyólag a végrehajtás akadályt szenvedett, azt minél gyorsabban az uralkodó tudomására kell hozni. 21 A főispáni utasítás külön kilenc pontot szentel az állami és a megyei adózás kérdéskörének, ami a téma jelentőségét és aktualitását mutatja. E pontokban foglalja össze az uralkodó, hogy mit kell tennie egy főispánnak az adóképesség biztosítása érdekében: akadályozza mindazon tényezőket, amik csökkentik az adózók számát és lehetőségeit, minimalizálja az adókedvezményben részesülők számát, tegyen meg mindent az elszámolások pontosabbá tételéért, felügyelje hatékonyabban a pénzügyekkel megbízott megyei tisztviselőket. Ha alaposabban megvizsgáljuk az 1752-es utasítást, fel tudjuk vázolni azokat a kompetenciákat, amelyeket az uralkodó elvárt a főispánoktól, és meg lehet rajzolni a korrigálásra váró negatívumokat is. Az elvárt tulajdonságok körében megtalálhatóak az alkalmas (idoneus ), a buzgó ( zelans ), a szorgalmas ( diligens, sedulus ), az elmés (sollers ) kitételek. Az elvárt végrehajtó tevékenység jelzőiként a pontosság (exactus, accuratus ), a gyorsaság ( celer ), a haladék nélküliség ( indilatus ) szerepel, emellett dominálnak a gondoskodásra, felügyeletre, figyelemmel kísérésre (invi gilo, observo, prospicio), illetve a kijavításra ( corrigo ), a meggyorsításra ( accelero ) és a végrehajtásra (efficio, perago, satisfacio ), a foganatosításra ( effectui mancipo, ad effec tum adduco, effectum procurare) vonatkozó igék. 22 Éppen e legutolsó kifejezést, az effectus t emelném ki, mint amelynek szemlélete és hangulata meghatározza a szöveget, és plasztikusan példázza az uralkodónő elvárásait. 20 Ezt Mária Terézia városi reformjai is szabályozták. Vö. Kállay I.: A városi igazgatás i. m. 121. 21 „Supremi Comites officialibus sibi subordinatis invigilabunt, ut omnia comitatus negotia debito ordine peraguntur, observatique defectus in tempore corrigantur; quod si vero quaepiam benigna mandata nostra, aut consilii nostri regii dispositiones propter aliquorum renitentiam, aut alia quacunque de causa ad effectum deduci non possent, id ipsum Supremus Comes Maiestati nostrae cum omnibus facti circumstantiis quo celerius demisse repraesentabit.” PPL 1752. 12. 22 PPL 1752. 12.
