Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
KALMÁR JÁNOS 1149 is oktattak, mint a vívás, a tánc és a lovaglás.45 Az utóbbi megfelelő színvonalú elsajátíttatása érdekében a hercegi ménesből is kölcsönöztek kitűnő lovakat, s a lovaglómester – az akadémia többi tanárával ellentétben – nem az intézmény bevételéből, hanem a fejedelmi kincstárból kapta a fizetését. Nyaranta különösen nagy súlyt helyeztek a lovaglásra: szombatonként körügetést és különböző műlovaglási formációkat gyakoroltak, csütörtökönként pedig azzal összefüggő elméleti (hippológiai és állategészségügyi) képzésben részesültek a növendékek. 46 Lipót herceg már az ’Académie de Lorraine’ (egész pontosan ’Académie de Son Altesse Royal de Lorrain’, hiszen a fejedelmet I. Lipót császár feljogosította a „királyi fenség” cím viselésére) alapításával foglalkozó emlékiratában megfogalmazta azt a nézetét, mely szerint ez az intézmény lenne a legbiztosabb eszköze annak, hogy külföldi nemeseket az udvarába vonzzon. Tehát a hazaiakon kívül idegen országbeliek odacsalogatását is célul tűzték ki, amit nyilvánvalóan Lotaringia bizonytalan, Franciaország és a Német-római Birodalom ütközőzónájában elfoglalt helye miatt láttak indokoltnak, s ennek megfelelően mindenekelőtt német nyelvterületről érkezőkre számítottak. Mindemellett arra törekedtek, hogy a fejedelem politikai semlegességére építve, az akadémia az ifjú európai nemesek találkozóhelyévé váljon.47 A lovagi akadémiák, már pusztán a létezésükkel, mindenütt a helyi uralkodó presztízsét is növelték, miközben igyekeztek odavonzani a külországi gavallérkörúton tartózkodó nemesifjakat, akik ezzel koronázhatták meg addigi neveltetésüket, és tehettek szert olyan társadalmi kapcsolatokra, amelyek nemzetközileg is kamatozhattak számukra. 48 Becslések szerint 1731-ben szállással és ellátással együtt összesen évi 1714 lotaringiai livre-be (font) kerülhetett az ottani tartózkodás.49 A tetemes költségeket tekintve aligha lehet véletlen, hogy az 1714 és 1729 közötti évekre feldolgozott, ez idő alatt összesen 318 nevet tartalmazó tanulónévsor harmada grófokból áll, akik mellett 7 herceg, 16 márki, 12 mylord és 91 báró szerepel. A növendékeknek több mint a fele német nyelvterületről érkezett, s ezek megközelítőleg 30%-a a Habsburg Monarchiából. Jelentős hányadban voltak a diákok között britek is (12%), ami egyszersmind arra utal, hogy nem számított kizáró oknak valamely protestáns felekezethez tartozás,50 bár akad olyan kutató, aki szerint ők csak a pénteki és a szombati órákon vehettek részt. 51 45 Uo. 5. 46 Conrads, N.: Ritterakademien i. m. 231. 47 Uo. 227. és 230. 48 Boutier, J.: De l’académie i. m. 7. 49 Conrads, N.: Ritterakademien i. m. 233. 50 Uo. 235., 236. 51 Dumontier, M.: Académistes i. m. 128.
