Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához

ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1150 A társaság rangjához méltó színvonalú, bőséges ellátásáról is gondoskod­tak.52 A lunéville-i akadémiát nem jellemezte a más hasonló intézményekben uralkodó túlságos szigor. (Erre a körülményre Voltaire is elismerően utalt em­lített írásában.) Ez ismét olyan jellegzetesség volt, amely vonzhatta a főnemesi ifjakat. Az internátusból akár éjfél utánig is szabad volt kimaradni, s külön en­gedéllyel azon kívül is tölthették az éjszakát.53 Ezek alapján nem meglepő, hogy sokan hódoltak a kártyajátéknak és időnként tetemes összegeket veszítettek. 54 A lunéville-i nemesi akadémia kínálta tanulmányi lehetőségek és az álta­la nyújtott körülmények erősíthetik azt a feltételezésünket, hogy Esterházy Pál Antal herceg is látogathatta az intézményt. Mert bár a leideni egyetemen bizo­nyára jó és korszerű képzésben részesült, ám annak tantárgyai között nem szere­pelt olyan készségek oktatása, amelyekre későbbi, magasra ívelő katonai és udvari pályafutása során szüksége volt, mint például a katonai építészet és az ahhoz kapcsolódó matematika, geometria, földrajz, a műlovaglás, a tánc és az udvari etikett stb. Márpedig ezeket is el kellett sajátítania valahol. S lunéville-i tartóz­kodásait – ahonnan Párizsba is ellátogatott – 1732-ből, 1733-ból és 1734-ből évente több, onnan keltezett, komoly anyagi segítséget kérő levele is bizonyítja. (Egy 1732. április 22-ei leveléből például az derül ki, hogy 1235 forintot55 ját ­szott el.) Eladósodásai miatt kénytelen volt helyben kölcsönt kérni; egy ízben 6227 forintot kapott ottani ismerősétől, Clairon Haussonville gróftól, a lotarin­giai Hautoy ezred lovaskapitányától.56 Ilyen hatalmas összegű, 57 nem bankártól származó anyagi támogatásban aligha lehetett volna része megfelelő bizalom hí­ján (házasságkötése alkalmából az anyja 6000 forinttal ajándékozza majd meg). 58 Ennek hátterében alighanem a helyi katonai arisztokráciával is kialakított szoro­sabb kapcsolat állhatott. 52 Uo. 128. 53 Conrads, N.: Ritterakademien i. m. 231. 54 Dumontier, M.: Académistes i. m. 128. 55 Futschek, A. : Fürstin Maria-Anna Esterházy i. m. 36. 96. jegyz. Nem derül ki, hogy milyen forintról van szó. Feltehetőleg arról az osztrák területeken elterjedtről, amely 60 krajcárnak, illetve 240 dénár­nak felelt meg. Lásd P. G. M. Dickson: Finance and Government under Maria Theresia 1740–1780. II. Finance and Credit. Oxford 1987. 369. Emellett forgalomban volt még a rajnai (= 120 dénár), az aranyforint (= 480 dénár) és a magyar forint (= 100 dénár). 56 Futschek, A.: Fürstin Maria-Anna Esterházy i. m. 36–37. 96., 97., 98. és 100. jegyz. 57 Az összeg jelentőségére talán vet némi fényt, hogy az egyik kismartoni kastélygondnok évi fizetése 130 forint volt, az 1740-ben Lotaringiába, a császár halálának hírét küldöncként a fejedelemi udvarba vivő hercegi kamarás 420 forintot kapott útiköltsége és minden egyéb ottani kiadása fedezésére. Uo. 47. és 72. 58 Uo. 42.

Next

/
Thumbnails
Contents