Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához

ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1146 argumentációt és metafizikát magában foglaló filozófia jelentette a kulcselemét. Hasonlóan kedvezőtlen volt a helyzet a Habsburg Monarchia más universitas ai ­ban is.27 Ráadásul ezek az egyetemek, az általuk folytatott szimpla ismeretköz ­vetítéssel nemcsak korszerű tudást nem nyújtottak, hanem – mivel tanáraik ku­tatómunkát és kísérleteket nem végeztek – alig serkentették a gondolkodást, így alkalmatlanok voltak bármiféle szellemi központ szerepének betöltésére. Ez jel­lemezte a bécsi, Európa egyik legfontosabb politikai központjában lévő egyete­met is. Pedig ott az uralkodói udvar közegében felbukkanó, külföldi kollégáikkal felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül intenzív kapcsolatot tartó, részben idegen származású szellemi elit, a nemzetközi res publica litteraria tagjai és a tevé ­kenységüket élénk érdeklődéssel kísérő, ismeretségüket kereső arisztokraták sze­mében mindinkább a származástól független tudományos teljesítmény számított mérvadónak. Nyilván ezért is vették tervbe a császárvárosban az 1720-as évek elején egy tudományos és művészeti akadémia felállítását,28 amely mégsem va ­lósult meg akkor, többek között bizonyára azért, mert egyelőre nem volt hozzá elegendő szellemi kapacitás. 29 Utazások, Lunéville A fent leírtak elegendő magyarázatot adhatnak arra, hogy Esterházy Pál Antal her­ceg, egy már nemzedékek óta az udvari körökkel kapcsolatot tartó főnemesi csa­lád idősebbik fia, miért is ment a leideni egyetemre. Hároméves külföldi utazása és tartózkodása során nem kizárt, hogy akár Londonba is eljuthatott, mert egy kor­társ ottani újság beszámolója szerint 1733 augusztusában a Suffolk Streeten műkö­dő szabadkőműves „Francia Páholy”30 tagja lett. 31 Felvétele beleillik az akkoriban 27 Uo. 343. 28 Günther Hamann: G. W. Leibnizens Plan einer Wiener Akademie der Wissenschaften. In: Uő : Die Welt begreifen und erfahren. Aufsätze zur Wissenschafts- und Entdeckungsgeschichte . (Perspektiven der Wissenschaftsgeschichte 1.) Wien–Köln–Weimar 1993. 162–182. 29 Klingenstein, G. : Vorstufen i. m. 358. 30 A londoni Nagy Páholy égisze alatt több, elsősorban franciákat tömörítő szabadkőműves páholy is működött. Esetünkben feltehetőleg az 1732-ben alapított „Union French Lodge”-ról lehet szó. Vö. Eugen Lennhoff – Oskar Posner : Internationales Freimaurer-Lexikon . Wien 1932. 516. 31 British Freemasonry, 1717–1813. V. Representation. Ed. Róbert Péter. New York–London 2016. 20. Az információt és annak lelőhelyét Péter Róbert szíves tájékoztatásának köszönhetem. Előfordul­hatott persze – ugyanúgy, ahogy pl. eleinte Lotaringiai Ferencet is, amikor még (Angliába való megér­kezése és ottani mesterré avatása előtt) csak inassá fogadták –, hogy egy Hollandiában tartózkodó angol szabadkőműves küldöttség közvetítéssel vették fel. Renate Zedinger : Franz Stephan von Lothringen (1708–1765). Monarch, Manager, Mäzen . (Schriftenreihe der Österreichischen Gesellschaft zur Er ­forschung des 18. Jahrhunderts, Bd. 13.) Wien–Köln–Weimar 2008. 56.; Helmut Reinalter : Aufklärung, Humanität und Toleranz. Die Geschichte der österreichischen Freimaurerei im 18. Jahrhundert. (Quellen und Forschungen zur europäischen Freimaurerei 18.) Innsbruck–Wien–Bozen 2017. 102.

Next

/
Thumbnails
Contents