Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata

IDŐSEBB BRUNSZVIK ANTAL (1709–1780) KÖZÉLETI KARRIERJÉNEK VÁZLATA

1102

idősebb Brunszvik Antal (1709–1780) közéleti pályáját tekintem át, eddig részben ismeretlen források alapján.

5 A történeti kutatás Brunszvik Antal személye kapcsán leginkább az 1765–

1766-os dunántúli parasztmozgalom megfékezésével és az úrbéri rendelet végrehajtására kapott királyi biztosi megbízatásával foglalkozott.6

A

helytörténeti irodalomba Martonvásár újratelepítőjeként került be.7

Legújabb országgyű

lés-történeti összefoglalójában Szijártó István úgy mutatta be, mint az uralkodó iránt több nemzedéken keresztül lojális és alapvetően a diétai politizálás, illetve a központi kormányszervekben komoly pozíciókat szerző, sikeres főnemesi család alapítóját.8

Jelen portrévázlatomban Brunszvik Antal karrierjének egyedi vonásaira helyezem a hangsúlyt: mi volt sikerének a kulcsa, mely területeken milyen hatékonysággal működött, és felemelkedésében mekkora szerepet játszott az a feltételezett kapcsolatháló, amely őt körbevette. Nem ragaszkodom életrajzának szorosan kronologikus elbeszéléséhez, hanem élete néhány – társadalmi felemelkedését tekintve – meghatározónak vélt csomópontját és sikerének néhány tényezőjét emelem ki. Nem térek ki részletesen hivatalviselése egyes állomásaira (például királyi biztosi megbízatásaira), miként nem tartom feladatomnak azt sem, hogy anyagi viszonyainak alakulását, családi kapcsolatainak formálódását és uradalomszervezői tevékenységét értékeljem.

Az életút felvázolásához Brunszvik Antal kiadatlan, sokszor vázlatos jellegű, az 1775 őszéig tartó életeseményeket megörökítő önéletírása adta a legnagyobb segítséget.9

A

szerző – a korszak emlékírói stratégiájának megfelelően – birtokainak helyzete és a családjával kapcsolatos változások mellett saját közéleti szerepéről, hivatali célú utazásairól, egyes mágnásokhoz vagy főtisztségviselőkhöz való viszonyáról ír a legtöbbet.10

E kivételes forrás, mint egodokumentum segítségével 5 A rangemelést ekkor még saját maga és idősebb fia, ifj. Antal és leszármazottai számára kapta. Ez azonban nem terjedt ki kisebbik fiára, Józsefre, aki immár országbírói ítélőmesteri és hétszemélynöki pozíciót a háta mögött tudva kapott grófi címet 1790. nov. 18-án II. Lipóttól. Erre. Szemethy T.: Rangemelésben részesült i. m. 309–310., 316.

6 A magyarországi urbérrendezés története Mária Terézia korában I. Kiadja és bev. Szabó Dezső. Bp. 1933.; Vörös Károly:

Az

1765–66. évi dunántúli parasztmozgalom és az úrbérrendezés. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711–1790. Szerk. Spira György. Bp. 1952. 300–383.

7 Üvegesné Hornyák Mária: Martonvásár és a Brunszvik uradalom a XVIII.

század második felében. Egyetemi doktori értekezés. 1986.; Hornyák Mária:

Martonvásár. (Száz magyar falu könyvesháza) Bp. 2000. 39–50. 8 Szijártó M. István: A

18. századi Magyarország rendi országgyűlése. Bp. 2016.

9 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár (a továbbiakban: OSZK Kt.) Duod. Lat. 110. Memorabiliora vitae Antonii Brunczvik filii Michaelis. Memorabiliora vitae per Antonium Brunszvik conscripta. I–II. (a továbbiakban: MV)

10 A kora újkori nyugat-európai memoárirodalom jellemzője volt, hogy az egyén közéletben való részvételére szorítkozott, a magánélet inkább háttérbe szorult. Erre lásd Jean Marie Goulemot:

Literacy Practices. Publicizing the private. In: A history of private life. III. Passions of Renaissance. Ed. Roger