Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
NAGY JÁNOS 1103 a már idős korú politikus szemszögéből láthatjuk a kort és ismerhetjük meg főszereplőnk kapcsolatrendszerét.11 Ezt a képet szerencsésen egészítik ki az egykori martonvásári és alsókorompai Brunszvik-levéltárak töredékesen fennmaradt, Budapesten a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Levéltárban található anyagai, különösen a hivatali- és magánlevelezése.12 A két nézőpont, az önéletírás visszatekintő, valamint a levelek kortárs nézőpontjának metszéspontjain keresztül reményeim szerint közelebb kerülhetünk az időben is folyton változó „formált egyén”-hez, vagyis a vizsgált forrásokban megjelenő önazonossághoz. 13 Család, iskoláztatás, műveltség Meghatározó szerepe volt Brunszvik Antal indulásában a családi környezetnek, illetve az iskoláztatásnak. Ősei két évszázadra visszamenően álltak uralkodói szolgálatban, Galgócon voltak postamesterek, és kisebb birtokokkal rendelkeztek Pozsony és Nyitra megyében. Első ismert őse, Brunszvik Tóbiás evangélikus püspökként Pázmány Péter hatására katolizált, és jutalmul 1631-ban elnyerte a galgóci harmincadosságot.14 Nemcsak apai ágon, ha nem anyai ágon is jellemző volt a királyi szolgálat, például anyai nagyapja, Vitális Márton is a galgóci harmincadosi hivatalt viselte.15 Antal 1709-ben született a Vág menti Lipótvárott köznemesi családba, és a Pozsony megyei Galgócon nevelkedett a szülői házban. Apja, Brunszvik Mihály Lipótvár császári parancsnokának volt a titkára a Rákóczi-szabadságharc idején. Emellett 1719 májusában, 47 éves korában bekövetkezett haláláig betöltötte az örökös postamesteri címet. Antal tízéves korában árvaságra jutott, de anyja, Vitális Mária továbbra is élvezte a galgóci postamesterség jövedelmeit – ez nem volt Chartier. 7. kiadás. Cambridge (USA)–London 2003. 363–395., különösen: 381. Az ilyen típusú közéleti bejegyzések ugyan nem kizárólagosak, de többségben vannak Brunszvik Antal művében is. 11 Az egodokumentum fogalmára lásd Winfried Schulze: Ego-Dokumente. Annäherung an den Menschen in der Geschichte? Vorüberlegung für die Tagung „Ego Dokumente”. In: Ego-Dokumente. Annäherung an den Menschen in der Geschichte. (Selbstzeugnisse der Neuzeit 2.) Berlin 1996. 11–30., különösen: 14., 28. 12 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 68 Brunswick család levéltára. Évrendezett iratok (a továbbiakban: P 68), továbbá Slovenský národný archív, Bratislava (a továbbiakban: SNA) Brunswick–Chotek család alsókorompai levéltára. III. Publica politica. Brunswick I. Antal hivatali iratai (a továbbiakban: Brunszvik I. Antal hivatali iratai). 13 A szerzők által az egodokumentumokban megteremtett önazonosság kérdéséről lásd Kövér György: Én-azonosság az ego-dokumentumokban. Napló, önéletírás, levelezés. In: Uő: Biográfia és társadalom történet. Bp. 2014. 101–102. 14 Czeke Marianne: Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései I. Bp. 1938. (genealógiai tábla) 15 Fallenbüchl Zoltán: Állami (királyi és császári) tisztviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Bp. 2002. 60–61., 360.