Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
KULCSÁR KRISZTINA 1097 méltóság miatt ugyanis komoly hatásköri összeütközések voltak várhatók, mivel ez azt jelentette, hogy a főparancsnoki és a helytartótanács elnöki tiszte egy személy kezében összpontosul. Előfordulhatott volna, hogy önmagával kell leveleznie, önmaga javaslatait indítványoznia a másik hatóság tanácskozásán, ezekről határozatot hoznia – és emiatt akár ellentmondásba is keveredhetett volna. Pálffy János nádor és tábornagy (1664–1751) példája hasonló helyzetet teremtett, aki szintúgy egy személyben egyesített két tisztséget, és elhunyta után akadozott a helytartótanács és a magyar főhadparancsnokság levélváltása. Ezért az Udvari Haditanács azt az álláspontot képviselte, hogy csak olyan személyt nevezzenek ki, akinek feltétlenül megbízhatnak becsületességében és együttműködési készségében.75 Feltehetően attól tartottak, hogy csorbulhat az Udvari Haditanács hatáskö re, a kinevezett főkapitány esetleg felülvizsgálhatná az onnan érkező utasításokat. Az Albert számára összeállított 23 pontos utasítás ezért lefekteti az alapelveket, és rendkívül konkrét feladatokat tartalmaz, tisztázza a viszonyokat, még akkor is, ha Albert lojalitásában senki sem kételkedett.76 A magyar főhadparancsnokság szerepköre nem csorbult, továbbra is e hatóság folytatta a levelezést a helytartótanáccsal és az Udvari Haditanáccsal, de Albertet mindenről értesítenie kellett. Másfelől a hercegnek is egyeztetnie kellett minden lépéséről a vezénylő tábornokkal, esetünkben az 1757-ben kinevezett Pálffy Lipóttal. Véleménykülönbség esetén a főhadparancsnok ugyan kifejthette eltérő nézeteit, de köteles volt Albert rendelkezései szerint eljárni, akinek tényleges vezényleti joga azonban nem volt, nehogy felülvizsgálja a Bécsből érkező utasításokat. A havonta kötelező jelszó megadásán kívül Albert instruk ciója valójában szinte semmi konkrét katonai-hadi feladatot és jogkört nem tartalmazott, e téren is mindenben meg kellett várnia a királynő döntését. A katonákat szintén csak az uralkodó nevezhette ki és bocsáthatta el, a civilekéhez hasonlóan a rangemeléseket is megtartotta magának, Albertnek ebbe semmilyen beleszólása nem volt. Az újonnan létrehozott katonai pozíciót tehát Mária Terézia nagyvonalú gesztusaként és leendő veje iránti szereteteként és bizalmaként értelmezhetjük. Buzgóság és tapasztalatlanság – és azok következményei Ha a herceg magyar helytartóként eltöltött 15 évét vizsgáljuk, felmerül a kérdés: mennyiben tudta szerteágazó munkáját és sokrétű feladatait felelősségteljesen és megbízhatóan végezni? Az előzőekben bemutattam, mennyire sokféle ügyben kellett állást foglalnia és helytállnia, valamint mennyire rá volt utalva a körülményeket 75 ÖStA KA ZSt HKR HR Akten 1765 Dezember Nr. 712-9. Az Udvari Haditanács előterjesztése, 1765. dec. 18. 76 Uo.
